A hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent NVB-határozatok egyhangúlag – tehát az ellenzéki delegáltak támogatásával is – hitelesítették a következő kérdéseket:

„Egyetért Ön azzal, hogy ne kelljen a gazdasági kamarai közfeladatok ellátásához kötelezően kamarai hozzájárulást fizetni?”

„Egyetért Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?” „Egyetért Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége 15 év után évüljön el?”

„Egyetért Ön azzal, hogy országos népszavazási kezdeményezést elektronikus felületen kitölthető aláírásgyűjtő íven is lehessen támogatni?”

„Egyetért Ön azzal, hogy helyi népszavazási kezdeményezést elektronikus felületen kitölthető aláírásgyűjtő íven is lehessen támogatni?”

A kötelező kamarai tagdíj eltörlése érdekében tavaly egyszer már nekiláttak az aláírásgyűjtésnek Lukács László György, a Jobbik–Konzervatívok frakcióvezetője kezdeményezésére, de kudarcot vallottak, nem volt elég aláírás.

Mindegyik kezdeményezést Stekler Ottó adta be az NVB-nek, aki egyszer rövid ideig maga is tagja volt a testületnek, de a következő években feleségével, Seres Máriával együtt inkább kamupártok és álhíroldalak miatt szerepelt a médiában. A hvg.hu többször írt róluk, itt, itt, itt és itt.

A mostani népszavazási kezdeményezései az NVB-nél sikerrel jártak, de a népszavazás még messze van. Ha az NVB határozatait sem a Kúria, sem az Alkotmánybíróság nem fúrja meg – abban az esetben, ha valaki e testületekhez fordul –, akkor 200 000 hiteles aláírást kell összegyűjtenie a szervezőnek, aki mögött e pillanatban nem áll ismert szervezet. Ha ez sikerül, és az országgyűlés kiírja a népszavazást, határozatát pedig nem semmisíti meg az Alkotmánybíróság, akkor meg kell szervezni a népszavazást, amely akkor érvényes, ha az összes választópolgár legalább fele érvényesen szavazott, és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Ez az 1989 óta megtartott 8 országos népszavazás közül csak kétszer sikerült: az 1989-es négyigenes és 2008-ban a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj elleni népszavazás esetén. Érvényes volt 1997-ben a NATO-csatlakozásról és 2003-ban az EU-tagságról tartott referendum is, de csak azért, mert akkor nem volt előírva a legalább 50%-os részvétel, azt ugyanis nem sikerült elérni. A többi érvénytelen lett, még a kormány által kezdeményezett, kiskorúakat érintő szexuális témájú kérdésekről az országgyűlési választásokkal együtt tartott, óriási kormánypropagandával kísért népszavazás is.

Vagyis a most közzétett NVB-határozatok csak egy hosszú és egyáltalán nem biztos, hogy sikeresen végződő folyamat kezdetét jelentik.