Továbbra sem fér hozzá a fővárosi önkormányzat azokhoz az európai uniós forrásokhoz, amelyekkel a lakhatási válság kezelését célozná, az erről szóló pályázatokat ugyanis még mindig nem írta ki a kormány. Így hamarosan több olyan projektet indítanak, ahol magántőkét vonnának be a támogatott lakhatási formák megvalósítására – derült ki Kiss Ambrus szokásos, a közgyűlés előtt tartott háttérbeszélgetésén.

Mint a főpolgármesteri hivatal főigazgatója elmondta, Budapest tulajdonában 226 felépítmény nélküli ingatlan van, és bár ezek túlnyomó többsége nagyon nehezen hasznosítható telek, első körben ki tudtak választani ötöt, ahol pilotszerűen valósítanak meg projekteket. Kiss hozzátette, a projektek sok tekintetben összefüggnek Rákosrendezővel, azt szeretnék ugyanis felmérni, hogy miként tudnának megfizethető lakhatást kialakítani fővárosi tulajdonú telkeken. Céljuk, hogy több beruházási modellt próbáljanak ki a következő időszakban, hogy amikor Rákosrendezőn elkezdődnek a munkálatok, már legyen tapasztalatuk az ilyen jellegű projektek terén. Az első ilyenről már az április 30-i közgyűlésen szavaznak a képviselők, ez a Rimaszombati úti, régóta üresen álló kollégium telkét érinti, ahova a főváros becslése szerint összesen nagyjából ezer lakás építhető.

A nyílt pályázat feltételei a terveik szerint így hangzanak majd: a főváros egy fix, várhatóan áfa nélkül 5,5 milliárd forintos áron eladja a telket, az összes jelentkezőnek garantálnia kell, hogy a piaci árhoz képest 20 százalékkal alacsonyabb áron tartós bérleti jogot biztosít az önkormányzatnak tíz évre, legalább 150 lakásra. Tíz év után tehát nemcsak a lakások tulajdonjogát tudhatja magáénak a beruházó, hanem használhatja is azokat, addig azonban a fővárosi lakásügynökség dönt arról, kinek adja ki a lakást, erre a tervek szerint a budapesti közszolgáltatásban dolgozók lesznek majd jogosultak.

Kiss Ambrus emlékeztetett, hogy jelenleg a főváros 750 bérlakás fölött rendelkezik, így a 150 új ingatlan jelentős bővülés lenne. Megjegyezte, a lakásügynökségnél a legnagyobb kereslet a nagyjából 50 négyzetméteres, másfél-két szobás lakásokra van, így reményeik szerint a Rimaszombati úton ilyenek épülnek majd.

A többi hasonló programról még nincsenek ennyire konkrét tervek, előfordulhat, hogy ott a tartós bérleti joggal szemben a tulajdonjogot részesítené előnyben a városvezetés, de erről még az érintett kerületekkel is egyeztetni kell, valamint a helyi építési szabályok módosítására is szükség lehet. Az érintett területek a III., a X., a XVII. és a XVIII. kerületekben találhatók.

Kiss Ambrus​

Túry Gergely

16 milliárd panelre

Karácsony Gergely főpolgármester zöld panelprogramot indítana egy jövő héten esedékes előterjesztés szerint, melynek részleteit Kiss Ambrus mutatta be. Emlékeztetett, hogy a fővárosi panelek mindössze negyede tekinthető felújítottnak, a korábbi panelprogram ugyanis 2010-ben leállt. Bár Budapestnek a kerületi önkormányzatokkal összefogva sincs forrása arra, hogy az összeset korszerűsítse, abban bíznak, hogy ha igazolni tudják a projekt hatékonyságát, akkor a kormány is folytathatja a munkát uniós források felhasználásával.

A felújításra olyan társasházak és lakásszövetkezetek jelentkezhetnek, amelyek legalább 10 lakásból állnak, az épületeket 1946 és 1995 között húzták fel, és a lakások legalább 70 százaléka magántulajdonban van.

Első körben vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, majd a pályázati pénzt energetikai korszerűsítésre, valamint akadálymentesítésére költhetik el a nyertes lakóközösségek.

A főváros a költségek 15 százalékát biztosítaná, ugyanennyivel szállnának be a kerületi önkormányzatok, 60 százalékot banki hitelből fedeznének, így az önerő 10 százalékra jön ki. 2026-ban Budapest 2,5 milliárdot szán erre, vagyis összesen nagyjából 16 milliárd forint juthatna panelfelújításra városszerte, Kissék becslése szerint pedig egy-egy társasház korszerűsítése 300-500 millió forint között mozog. Abban bíznak, hogy ha a közgyűlés szerdán elfogadja a javaslatot, akkor júniusban meg tudják hirdetni a pályázatot, amelyre szeptembertől fogadnák a megvalósíthatósági tanulmányokat.

Lezárulhat a színházügy

Nagyon úgy tűnik, hogy sikerült megállapodnia a városvezetésnek a Kulturális és Innovációs Minisztériummal a közös működtetésű színházak finanszírozásáról, az új szerződés az önkormányzati ciklus végéig, vagyis 2029-ig szólna. Kiss Ambrus úgy értékeli, hogy a megállapodás sok tekintetben az előző, márciusban lejárt szerződés meghosszabbítását jelenti, és bár a döntés elhúzódott, az átmeneti időszakban az állami támogatás biztosított, így likviditási problémákat nem jeleztek a színházak.

Megjegyezte azt is, a támogatási keretösszeget a főváros és az állam is megemelte, a pontos számokról azonban még a napokban egyeztetnek a minisztériummal. Kiss abban bízik, hogy a javaslatot szerdán elfogadja a közgyűlés, így a főváros már aznap este 11-kor kész lesz rá, hogy aláírja a megállapodást Hankó Balázs miniszterrel.

A Budapest Brand vége

„Az elmúlt hónapok közgyűlési vitáit követően a Budapest Brand de facto megsemmisült, ideje, hogy ezt de jure is megpróbáljuk leképezni” – jelentette be Kiss Ambrus. Mint mondta, a főváros turisztikai, kulturális és városmarketing-feladatait ellátó cégénél a vezérigazgató távozása után tömeges felmondások következtek, a nulláról pedig szinte lehetetlen lett volna újra felépíteni a céget.

Ezért kezdeményezik a cég felszámolását, a közfeladatokat pedig szétosztják: a Budapest Kártya működtetése – így a költségek és az abból származó bevétel is – a BKK-hoz kerül, a jellegzetes barna, turistalátványosságokat jelző táblákért pedig a Budapest Közút felel majd.

„Jól mutatja, hogy ha egy cégvezetőt ér támadás, annak lehet olyan következménye, ami nem biztos, hogy az eredeti szándék volt” – jegyezte meg Kiss Ambrus, aki szerint az ügynek rossz lélektana volt, és bár sajnálja, hogy így ért véget a történet, nem feltételezi, hogy a fővárosi cég támogatásainak megvonása mögötti cél a vállalat teljes felszámolása volt.

Nyitókép: Túry Gergely