Mint a hvg.hu közölte, hivatalossá vált, hogy Polt Péter legfőbb ügyészen kívül Hende Csaba Fidesz-képviselőt jelölik – és a kétharmados többség birtokában bizonyára meg is választják – alkotmánybírónak.

Csakhogy az alkotmánybírósági törvény kimondja:

62.§ (2) Az indítvány elbírálásában nem vehet részt az Alkotmánybíróság azon tagja, akitől az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem várható.

A testület ügyrendje pedig „kizárás” címmel így részletezi ezt:

50.§ (3) Az ügy tárgyával összefüggő elfogultságot megalapozó személyes és közvetlen érintettségnek minősül különösen … az alkotmánybírósági eljárás tárgyát képező jogszabály előkészítésében, kidolgozásában, benyújtásában személyes és érdemi munkával történő részvétel, így különösen kizárt, aki az Alkotmánybíróság tagjává válását megelőzően a törvényjavaslatra vagy törvénymódosító javaslatra vonatkozó indítványt benyújtó képviselő vagy bizottság elnöke, … az országgyűlési tárgyalás alatt álló önálló indítványhoz módosító, illetve kapcsolódó módosító javaslatot benyújtó képviselő, illetve bizottság elnöke, amennyiben a javaslata elfogadásra került, és az alkotmánybírósági eljárás tárgya az adott jogszabályi rendelkezés.

Az tehát nem számít kizáró oknak, ha valaki kormánypárti képviselőként kivétel nélkül minden törvényjavaslatot – egyéb szerep nélkül – pusztán megszavazott, pedig azzal akkor nyilvánvalóan úgy foglalt állást, hogy az a törvény alkotmányos.

Hende Csaba, aki 2002 óta képviselő – eredetileg az MDF, de már 2004 óta a Fidesz színeiben –, viszonylag kevés önálló vagy módosító indítványt nyújtott be, de 2017 óta – országgyűlési alelnöki rangban – ő vezeti a Törvényalkotási Bizottságot. Ez a testület a törvényjavaslatok jelentős részét megtárgyalja a zárószavazás előtt, és nem csak a képviselők és az illetékes szakbizottságok módosító indítványait rendszerezi vagy egészíti ki, hanem ilyenek hiányában vagy ezek mellett saját módosításokat is javasol.

Ezek gyakran igen terjedelmesek, és jelentősen átalakítják az általános és részletes vitán már átesett tervezeteket. Ezzel megkerülik a valódi parlamenti ügymenetet, hiszen „a Törvényalkotási Bizottság kormánypárti tagjai” megjelöléssel, de aláírások nélkül benyújtott és ismeretlen eredetű javaslattömeg a plenáris ülésen és a szakmailag illetékes bizottságban lezajlott vita után írja át néha alapvetően a szöveget. Igaz, a Törvényalkotási Bizottság úgynevezett összegző módosító indítványa még egyszer napirendre kerül a plenáris ülésen a zárószavazás előtt, de ezekhez a szövegrészekhez további módosítást már nem lehet beadni.

Az alkotmánybírósági törvény és az ügyrend fent idézett mondatai alapján tehát valószínű, hogy Hende Csaba gyakran lesz kénytelen azt mondani, hogy nem vehet részt egy alkotmányjogi panasz vagy bírói kezdeményezés elbírálásában, mert aktív részese volt a tárgyalt törvény elfogadásának, sőt esetleg éppen ő írta alá a panaszos által Alaptörvény-sértőnek tartott részt.