Nemzetpolitikai szempontból magyar érdek Ukrajna uniós csatlakozása – mondta el a Válasz Online-nak Becsey Zsolt volt fideszes EP-képviselő, aki a második Orbán-kormány alatt a Nemzetgazdasági Minisztérium EU-s ügyekkel foglalkozó államtitkára is volt.

Becsey szerint ugyanis a csatlakozási folyamat során lehetőségünk nyílik eredményeket elérni a kárpátaljai magyarság számára is. Ráadásul az ukrán csatlakozás gazdasági szempontból is előnyökkel jár majd, például az uniós szabályok innentől kezdve kötelezők lesznek Ukrajnára nézve is. Az olcsó szolgáltatásaikkal nem fognak tudni mindenki másnak aláígérni, hiszen pl. fuvarozás esetében jelentősen nőne a benzin és főleg dízel ára náluk, mivel kötelező minimum jövedéki adóval és áfatartalommal kellene eljárniuk.

A mostani kormánypropaganda által hajtogatott szólamok nem ismeretlenek Becsey számára, a szakember szerint ez történik akkor, amikor nem parlamenti hatáskörben akarják tárgyalni az uniós ügyeket, hanem az egyes politikai pártok kiviszik a témát az emberek közé és megpróbálnak belőle belpolitikai hasznot húzni.

Ugyanígy riogatták egyes nyugati pártok 25 éve a lengyel vízvezeték-szerelőkkel (elveszik a munkátokat), meg a török uniós csatlakozás rémképével (még jobban elveszik a munkátokat) a saját állampolgáraikat. Sőt, akkoriban a tagjelölti státuszban lévő Magyarország is tiltakozott az ilyen témájú referendumok ellen. „Az EU- és NATO-bővítés tipikusan nem az állampolgárok, hanem a parlamentek dolga. Nálunk is megcsinálhatták volna a franciák, és akkor az én életemben nem lettünk volna EU-tagok” – mondta Becsey.

Ez a belpolitikai haszonszerzés a célja szerinte a Fidesznek és a Tisza Pártnak is, hiszen mindketten a feltételek és a határidők ismerete nélkül kérdezte meg az embereket az ukrán csatlakozásról, amit Becsey komoly politikai hibának tart.

A volt államtitkár teljesen értetlenül áll a kormány mostani ukránpolitikája előtt. Azt még csak-csak megértené, hogy az energiaügyek miatt nem mondunk semmit az orosz politikáról, de az Ukrajna elleni hangulatkeltéshez szerinte semmiféle magyar érdek nem fűződik.

„Nem tudom, miért jó, hogy a háború után a kárpátaljai magyarokra egy ellenséges nemzet tagjaiként tekintenek majd az ukránok” – mondta, majd hozzátette, hogy közben az ottani lengyeleket és románokat nem fogják így kezelni.

Becsey arról is beszélt, hogy az ukránok a most kirobbant kémüggyel vélhetően a Voks 2025 és a Nemzet Hangja folyamatra akartak reagálni, hiszen a kormány konzultációja nyilván elítélő lesz, már csak a Tisza voksolása miatt is. Erre pedig már nemzetközi színtéren is felfigyelnek, mert nem csupán kormányálláspont, hanem kvázi a nép hangja. A volt politikus szerint azonban, ha összeszorított fogakkal is, de mindkét félnek le kell ülnie közvetlenül tárgyalni. A másik fél kémkedésével összefüggő belső árulózásokat pedig sürgősen abba kell hagyni a két országban, mert ez még a belpolitikai hangulatot is visszafordíthatatlanul megfertőzi.