A múltra nézve azokat a cégeket illeti meg mentesség, amelyek az "aggályos" foglalkoztatási jogviszonyt 2004. március 31-éig tartalmának megfelelően átalakítják. "Megítélésem szerint ezzel a kiegészítő megoldással az érintettek méltányos lehetőséget kapnak, hogy alkalmazkodjanak az egyébként már hosszú ideje érvényben lévő szabályokhoz" - fogalmazott a miniszter.
Burány szerint a Munka törvénykönyvének július elsejei módosítása nem teremtett új helyzetet, csak pontosította az eddig is érvényes rendelkezéseket. Ennek megfelelően csak azok a szerződések tekinthetők aggályosnak, amelyekben a jogviszony tartalma munkaviszonynak felel meg. Nincsenek érintve tehát azok a szerződések, amelyeknél betéti társaság vagy más társas vállalkozás a szerződő fél, és a magánszemélyek annak tagjaként végeznek munkát.
"A kormány szándéka szerint a kényszervállalkozások visszaszorítása azokat a vállalkozókat is védi, akik korrekt módon foglalkoztatják dolgozóikat, és emiatt versenyhátrányba kerülnek a kényszervállalkozókat alkalmazókkal szemben. Kiküszöböli azt a visszásságot is, hogy a költségvetéshez az adófizetők egy része nem a többséggel egyező arányban járul hozzá" - hangsúlyozta Burány Sándor.
Korábban több szakmai és érdekvédelmi szervezet is fenntartásait hangoztatta a Munka törvénykönyvének módosítása miatt. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége (MÚOSZ) hangsúlyozta, hogy a módosítás nyomán a magyar sajtóban munkahelyek szűnhetnek meg, csökkenhetnek az amúgy sem magas fizetések, és az ígéretek ellenére várható ellenőrzések lehetetlen helyzetbe hozhatják a kényszervállalkozó újságírókat. Vörösmarti Mihály, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos elnöke az MTI-nek korábban elmondta: a Munka törvénykönyve, illetve a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítása mintegy 100 ezer vagyonőr helyzetét befolyásolja.
Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke az MTI-nek korábban kifejtette: nem újdonság, hogy a munkaügyi ellenőrök visszamenőlegesen munkaszerződéssé minősíthetik a színlelt vállalkozási szerződéseket. Évente körülbelül 30 ezer munkaadónál végeznek komplex munkaügyi ellenőrzést az ellenőrök, és különféle szabálytalanságok miatt körülbelül 50 ezer intézkedést hoznak. Az intézkedések körülbelül 20 százaléka hozható összefüggésbe a munkavégzés alapjául szolgáló jognyilatkozattal, így például az illegális munkavégzéssel vagy a színlelt szerződéssel. (MTI)