Mi is voltaképpen a kereskedelmi ügynöki szerződés?

2001. február 1-jén lépett hatályba az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés önálló magánjogi szerződéstípus, amely azonban nem a Polgári Törvénykönyvben került nevesítésre. A jogviszony lényegi tartalma, hogy az ügynök tartós megbízás alapján üzletszerűen, általában jutalékos rendszerben, meghatározott díjazás ellenében foglalkozik meghatározott ügyletek közvetítésével, esetleg szerződést is köt megbízója nevében.
A szabályozás indoka egyrészről az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében történő jogharmonizáció volt. Másrészről a gazdasági élet széles körben alkalmazta ezt az ügylettípust. A joggyakorlat által követett szabályok hiányosságaira tekintettel azonban megfogalmazódott a kereskedelmi ügynök erőteljesebb védelmének igénye is.
A törvény hatályba léptető rendelkezése kellő időt biztosított a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. A törvény rendelkezéseit csak a hatályba lépést követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. A már megkötött szerződésekre a törvény hatálya 2003. január 1-jétől terjed ki.
A törvény alkalmazásában kereskedelmi ügynök az, aki állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételét, vagy az árukra vonatkozó más szerződést közvetít, ideértve azt is, ha a szerződés - akár a saját nevében a megbízó javára, akár a megbízó nevében való - megkötésére is jogosult. Önállónak az a kereskedelmi ügynök minősül, aki nem munkaviszony alapján végez kereskedelmi ügynöki tevékenységet. A törvény definíciója szerinti kereskedelmi ügynöki tevékenység tehát vagy ezen törvénynek megfelelő polgári jogi szerződés vagy munkaszerződés alapján végezhető. Megszűnik tehát a munkaszerződés tekintetében a típuskényszer. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi ügynöki tevékenység esetében a szerződő felek maguk választhatják meg a számukra legmegfelelőbb szerződéstípust: kereskedelmi ügynöki szerződést kötnek, ahol az ügynök – akár fő-, akár melléktevékenységet végez – egyéni vállalkozó, vagy munkaszerződést létesítenek, amely esetben az ügynök mint munkavállaló munkáját szokásosan telephelyen kívül végzi.
A törvény hatálya alá vonja azokat az ügynöki szerződéseket is, amelyek alapján a kereskedelmi ügynök a harmadik felekkel a szerződést a saját nevében is megkötheti. Ez a Ptk. rendszerében bizományi szerződésnek minősül. Ilyen esetben mindkét szerződésre vonatkozó szabályokat együttesen kell alkalmazni. Azokra a kereskedelmi ügynöki szerződésekre, amelyekre ezen speciális jogszabály hatálya nem terjed ki, a jelenlegi gyakorlat szerint a Ptk.-nak a megbízási szerződésekre vonatkozó szabályai az irányadóak.
Nem minősül kereskedelmi ügynöknek az, aki ugyan más nevében eljár és szerződéseket is köt, de ezt a képviseleti jogot jogszabály speciálisan rendezi. Ilyen, jogszabályon alapuló képviseleti joga van pl. a gyámnak, gondnoknak, a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek, a felszámolónak, végelszámolónak.
A törvény rendelkezéseit – külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – alkalmazni kell az olyan ügynöki szerződésre is, amelynek tárgya szolgáltatások, vagyoni értékű jogok, értékpapírok, tőzsdei ügyletek közvetítése. A különböző típusú ügynöki szerződéseket külön jogszabályok kisebb-nagyobb részletességgel szabályozzák, így az utazást közvetítést, az ingatlanközvetítő, a tőzsdei alkuszi, a pénzügyi szolgáltatást közvetítő és a biztosításközvetítő tevékenységet.
Ahogy Terence Hill kíván második adventet, nem kíván úgy senki

Ahogy Terence Hill kíván második adventet, nem kíván úgy senki

Saját és munkatársai fizetését is eljátszotta egy román férfi

Saját és munkatársai fizetését is eljátszotta egy román férfi

A nézők belefáradtak a push-up melltartókba

A nézők belefáradtak a push-up melltartókba

Megvizsgálták két óceán 102 teknősét, az eredmény lesújtó

Megvizsgálták két óceán 102 teknősét, az eredmény lesújtó

Benzines villanyautó: teszten a Honda különc hibrid divatterepjárója, az új CR-V

Benzines villanyautó: teszten a Honda különc hibrid divatterepjárója, az új CR-V

A magyarok döntöttek az óraátállításról: legyen a nyári!

A magyarok döntöttek az óraátállításról: legyen a nyári!