Szakképzési fórum alakul Zalában
Szakképzési fórum létrehozásáról döntött csütörtöki ülésén a Zala megyei munkaügyi tanács. Újvári Károly a testület soros elnöke közölte: a munkaügyi tanács döntésével elő kívánja segíteni a gazdasági igények tudatos megtervezését és azoknak jobb összehangolását a szakképzési kínálattal.
A Megyei Szakképzési Fórumot az intézményfenntartók, a képző intézmények, a megyei önkormányzat, a kamarák, a munkaadók és munkavállalók képviselői alkotják majd. Kiss Ambrus, a megyei munkaügyi központ igazgatója szerint ez a rendszeresen működtetendő egyeztető, javaslattevő fórum fogódzókat adva hozzájárulhat a strukturális munkanélküliség enyhítéséhez. A munkapiaci szakmásító- és átképzési tanfolyamokhoz nyújtott pénzeszközök egy részét ugyanis a gazdasági szereplők előrejelzéseinek hiányában nem tudja felhasználni a munkaügyi szervezet, miközben a munkanélküliek 42,5 százaléka képzetlen.
A strukturális munkanélküliség másik oka, hogy a már képzett munkaerő szerkezete nem változik, s a földrajzi mobilitás is igen alacsony. Például a 10100 regisztrált munkanélküli 57,5 százaléka érettségizett vagy szakmai oklevelet szerzett, egy kisebb hányada (3,4 százaléka) pedig felsőfokú végzettségű, csak éppen nem a lakóhelyükön tartanak rájuk igényt. Jellemző, hogy jelenleg 220 ruházati-textilipari szakmunkás azonnal elhelyezkedhetne, miközben csaknem 700-an várnak munkára ugyanebben az ágazatban.
A megyei munkaügyi tanács szerint többek között az önkormányzatok közreműködése, a pályaválasztási tanácsadásba bevont pedagógusok folyamatos munkaerő-piaci tájékoztatása, a pályakezdők helyzetének nyomon követése és az informatikai fejlesztések révén enyhíthetők a feszültségek. A munkaügyi központ feladatául adták, hogy minden év tavaszán mérje fel a megyében működő szakképző intézmények várható kibocsátását is. (MTI)
A strukturális munkanélküliség másik oka, hogy a már képzett munkaerő szerkezete nem változik, s a földrajzi mobilitás is igen alacsony. Például a 10100 regisztrált munkanélküli 57,5 százaléka érettségizett vagy szakmai oklevelet szerzett, egy kisebb hányada (3,4 százaléka) pedig felsőfokú végzettségű, csak éppen nem a lakóhelyükön tartanak rájuk igényt. Jellemző, hogy jelenleg 220 ruházati-textilipari szakmunkás azonnal elhelyezkedhetne, miközben csaknem 700-an várnak munkára ugyanebben az ágazatban.
A megyei munkaügyi tanács szerint többek között az önkormányzatok közreműködése, a pályaválasztási tanácsadásba bevont pedagógusok folyamatos munkaerő-piaci tájékoztatása, a pályakezdők helyzetének nyomon követése és az informatikai fejlesztések révén enyhíthetők a feszültségek. A munkaügyi központ feladatául adták, hogy minden év tavaszán mérje fel a megyében működő szakképző intézmények várható kibocsátását is. (MTI)