Kínában 174 millióan állástalanok. A helyzetet a munkaügyi miniszter is komolynak nevezte kedden a Országos Népi Gyűlés (parlament) idei plenáris ülésén. Azaz a kommunista korszak teljes foglalkoztatási modelljét végképp feladta Kína, s a piac a nem elég hatékonyan működő állami vállalatokat halálra ítéli.
A 174 millió munkanélküli nagy része (150 millió ember) vidéken él, akik otthon nem lelnek munkalehetőségre. A városokban mintegy 24 millióan keresnek állást, közülük 10 millióan először állnának munkába.
Az elmúlt években a hatékonyság hiánya és a magas költségszint mintegy 8 ezer kínai állami vállalatot vitt csődbe, sokmilliónyian váltak munkanélkülivé. A kínai sajtó a folyamat felgyorsulása és a munkanélküliek várhatóan igen nagy száma miatt aggódik, és amiatt is fél, hogy a munkanélküliek állami támogatása meglehetősen szerény. A vidéki állami vállalatok megszűnése a nagyvárosokba kényszerít sok munkát keresőket, így a városok túlzsúfolttá váltak. A kínai kormány az idén 9 millió új munkahelyet készül létesíteni, és adókedvezményekkel is ösztönzi a vállalatokat a munkanélküliek foglalkoztatására.
Kína gazdasági teljesítménye tavaly rendkívül gyors ütemben, 9,1 százalékkal bővült, a 2002-es 8 százalék után. A tavalyi, 1997 óta leggyorsabb növekedés pillérei a befektetések és a külkereskedelem. Kína ipari termelése 2003 egészében pedig 17 százalékkal volt nagyobb, mint 2002-ben. A gazdaságnak segített a gyenge pontnak számító kiskereskedelmi forgalom javulása is: az év egészében 9,1 százalékkal nőtt. Kínában 2004-ben viszont a korábbiaknál alacsonyabb, 7 százalék körüli gazdasági növekedést valószínűsítenek, a lakossági fogyasztás növekedése, és az export bővülési ütemének lassulása mellett. (MTI)
