Több év átlagában azt tapasztalták a foglalkoztatási tárca szakértői, hogy a pályakezdők száma a regisztrált munkanélküliek között csak enyhén emelkedett – 2000 óta, 26 ezerről 28 ezerre – ugyanakkor az iskolai végzettség szerinti megoszlást vizsgálva, kiderült, hogy közöttük a felsőfokú végzettségűek száma megkétszereződött négy év alatt. Míg 2000-ben 26 ezer pályakezdő között 1600 volt felsőfokú végzettségű, a 2003-ban ez a szám 3400-ra emelkedett. A növekedés egyik oka a felsőfokú oktatás „általános enyhe túlképzésében" keresendő, továbbá a képzés szerkezete is eltér a munkaerő-piaci igényektől, másrészt a nyugdíjkorhatár emelése is a pályakezdők munkanélküliségének növekedését segítette. E tendencia enyhülésére az idén sem lehet számítani.



A gazdasági növekedés az 90-es évek végén a foglalkoztatás bővülését is maga után vonta, s a diplomásokat akkor még felszívta a munkaerőpiac, azonban a mostani tapasztalatok szerint már egy keresettebb diplomával sem egyszerű az elhelyezkedés. Ez a foglalkoztatási minisztérium szakemberei szerint megmutatkozik abban is, hogy egyre kevesebb az egyetemi állásbörze.



Egy a fiatalok életpályáját vizsgáló tanulmány a 2000 és 2003 közötti időszakra vonatkozóan megállapította, hogy az iskolából kikerülők négyötöde helyezkedik el fél év múlva, a maradék 6-8 százaléka munkanélküli lesz, ugyanennyi inaktív marad, a többek pedig továbbtanulnak. A tárca olyan koncepció kidolgozását tervezi, amely kifejezetten a diplomás munkanélküliek helyzetén segítene, egy új munkajogviszony, a pályakezdő gyakornoki jogviszonyt bevezetésével. A diplomás pályakezdők minimálbére valójában csak a közalkalmazottaknál létezik, a vállalkozásoknál ez nem kötelező. A kimutatások szerint keresett szakmáknál, így például informatikai vagy pénzügyi területen akár háromszázezer forintos kezdő fizetés is előfordul, ugyanakkor sokan csak minimálbért kapnak, valamint sok fiatalt alkalmaznak a szürke-fekete piacon is.



A 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 13,4 százalék, ez 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában mért érték. Az EU-országokban az erre a korcsoportra vonatkozó munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő januárban 15,9 százalék volt. (MTI)