Ez különösen a férfiakra igaz. Esetükben a 63 százalékos arányszám 10 százalékkal marad el az európai átlagtól egy 2003-ban a munkaerő-piaci helyzetről végzett statisztika adatai szerint. Az Európai Unió egyik legfontosabb direktívája, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség minden szakmapolitikai döntésnél legyen a középpontban, ami a nemek közötti horizontális szegregáció megszüntetésének egyik fontos eszköze – mondta a főtanácsos. Szerinte Magyarországon az egészségügyben és az oktatásban tapasztalható "nagyon nyomott bérezés" lényegében ennek a horizontális szegregációnak a következménye. Példaként említette, hogy az egészségügyben foglalkoztatottak háromnegyede nő.



A tudományos fokozatoknál még szembetűnőbb a nők hátrányos megkülönböztetése, az egyetemi, főiskolai tanársegédek között még 40 százalékos a nők aránya, az adjunktusok között 34, a docensek között 27, az egyetemi tanárok között már csak 11 százalék, s a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak mindössze 3 százaléka nő – mondta.



Az állami gondozott fiatalok esélyegyenlőségéről Radoszáv Miklós, a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat igazgató-helyettese közölte: az alapelveket tekintve nincs eltérés a gyermekvédelmi gondoskodásban Magyarország és az Európai Unió között. Magyarország 1991-ben csatlakozott az ENSZ Gyermeki jogok egyezségokmányához, amelynek legfontosabb elve, hogy a gyermeknek jogában áll a saját családjában nevelkedni, ehhez igazítja az unió is az állami gondozottak ellátását.



Mészárosné Halász Judit szerint, ha ki kell emelni a gyermeket saját családjából, az rövid ideig történjen, illetve akkor is családszerű megoldásokat kell választani. Ami sajnos közös az unióban és nálunk, hogy alapvetően a szegény gyerekek azok, akik bekerülnek ebbe a körbe. (MTI)