Kék álom 1. Anyagi javak

A karrier-tanácsadók általában féltucatnyi okot szoktak megjelölni, hogy miért fontos a karriertervezés. Az első helyen mindig az önértékelést említik, hiszen az állásváltoztatáshoz mindenkinek képben kell lenni önmagát illetően. Fel kell mérnie – akár úgy, hogy listákat is készít – az erősségeit és gyengeségeit. Fel kell sorolnia és rangsorolnia kell a céljait, s össze kell ezeket vetnie a körülményeivel, lehetőségeivel.

A tervezés lehetőséget teremt új karrierek felfedezésére is. Annak, aki már legalább néhány évet eltöltött egy munkahelyen nem biztos, hogy a mindennapi rutinok elegendő kilátást engednek, s így nem láthatja meg a lehetőségeinek teljes spektrumát. Ez a spanyolfal egészen addig eltakarja előle a lehetőségek jelentős részét, mígnem félretolja azt, s vizsgálódásba nem fog. Meglepve fogja látni, hogy azok a szakmai ismeretek és tapasztalatok, amelyek birtokába jutott sokkal több helyen és sokkal több mindenre használhatók, semmint korábban gondolta volna. (Időnként ennek sajnos az ellenkezője is előfordul.) Ráadásul olyan izgalmas területek tárulnak fel előtte, amelyek sokkal jobban izgatják, mint az, amivel jelenleg foglalkozik.

Kék álom 2. Testi-lelki támasz

A képességek, a lehetőségek és a szélesebb látókör azonban legfeljebb csak azért képesek szavatolni, hogy a szemlélődő zavarba jöjjön. Az életpálya sikeres folytatáshoz szükség van a pontos célzásra, a nyomvonal folytatásának kijelölésére is. A legközelebbi karriercél az ember életében nem más, mint egy álom, amihez hozzákapcsol egy határidőt. A sikeres és kevésbé sikeres embereket általában az különbözteti meg, hogy az utóbbiak csak apró lépésenként haladnak, s a nagy dolgokban inkább a sors dönt felettük, míg az előbbiek megjelölik, hogy hová és mikorra akarnak eljutni, s ennek megfelelően tevékenykednek: képzik magukat, kapcsolatokat építenek, tapasztalatokat szereznek, s egy percig sem restek, hogy újabb lépést tegyenek meg a kijelölt útjukon.

Az emberek nagy része az életére úgy gondol, mint lényegükben és megtörténtük időpontját illetően pontosan azonosítható események láncolatára, s kevésbé érzik úgy, hogy pályájuk inkább egy hosszú utazáshoz hasonlít. Pedig ha jól meggondoljuk ez a jobbik analógia, amelyben tudjuk, hogy mikor haladtunk gyorsabban, mikor lassabban, s melyek voltak e sajátos utazás kevésbé fontos és sorsfordító állomásai. A közismert amerikai mondás szerint a hídon akkor kell átmenni, ha odaértünk.

Kék álom 3. Egyszerű szépség

Ehhez azonban rögtön hozzá kell fűzni, hogy ha odaértünk a hídhoz, akkor elválik, hogy képesek vagyunk-e átmenni rajta. A feladatok leküzdéséhez, a karrierlépcső következő fokára való fellépéshez fel kell készíteni magunkat azokra a feladatokra, amelyek ott várnak ránk. Ha vállalkozók akarunk lenni, ha könyvet akarunk írni, ha a beosztotti létben eltöltött évek után már igazgatóként akarjuk folytatni a pályánkat, vagy ki akarunk szállni a mindennapi verkliből és tanácsadóként egy kötetlenebb, de mégis felelősségteljes tevékenységbe szeretnénk kezdeni, ha tanítani is akarunk nem csak a gyakorlati éltben dolgozni, ha nemzetközi karriert kívánunk kezdeni, ha teljesen új pályaívet szeretnénk rajzolni egy teljesen új szakmában, csak akkor érhetünk célt, ha felkészülünk arra ami a „hídon” vár bennünket. Felkészülés nélkül nem lehet a pályán újabb szakaszába lépni. Felkészülés nélkül csak csalódás várhat bennünket.

A végső cél?

A karriertervezés igen jó lehetőséget teremt önmagunk marketingjére is. Már az önértékelési fázisban kiderül többnyire, hogy milyen sok kapcsolatunk hiányzik ahhoz, hogy a céljainkat elérjük, vagy egyáltalán merészebb célokat megfogalmazhassunk. Ezért nyilvánvalóan arra van szükségünk, hogy a lehető legszélesebb körben felhívjuk magunkra a figyelmet, s szorosabb ismeretséget kössünk azokkal az emberekkel, akik segíthetik az előrejutásunkat. Ez nem megy egyik napról a másikra, így tudatosan kell folytatnunk ismertségünk felépítését, s gyakorlatilag sohasem hagyhatjuk abba. Aki még nem tette meg, annak jobb minél előbb elkezdeni.

Kék madár. A végső szükséglet?

Az előbbiekből következik, hogy a karriertervezés a karriermenedzsmentet szolgálja, azaz remélhetőleg az első öt pontban felsoroltak elegendő eszközt és hátteret nyújtanak ahhoz, hogy ki-ki a lehetőségeiből a legtöbbet hozza ki, s a lehető legközelebb jusson a céljai eléréséhez. A karriermenedzsment ebben az értelemben nem egyéb, mint a már említett álmok valóra váltása a szintén említett határidőkön belül. Az utazás hasonlathoz visszatérve időközben természetesen újabb célállomásokat, talán távolabb, talán magasabban lévőket jelölhetünk ki, s a menetidőt is rövidíthetjük. A karriermenedzsment szempontjából ez az igazi siker, de azért nem árt figyelni arra is, hogy ez korántsem került teljes fedésbe a boldogsággal. Hiszen mint tudjuk az egy kék madár, amely könnye elröppenhet, s nehéz a közelünkben tartani. Bár lehet, hogy furcsán hangzik, de még ebben is támogathat a karriertervezés, például mert segíthet reális célokat kijelölni.