|
Azonosítani kell a stressz forrását, kockázati elemzés segítségével. A különféle stresszhelyzetek eltérőek lehetnek a cég egyes részegységeinél.
Gondoskodni kell róla, hogy a menedzserek megértsék az okokat és a tüneteket, így hatékonyabbak lehetnek a probléma megoldása során.
Változtatni kell a munkahelyi környezetet, az emberek közötti kapcsolatokat, a rugalmatlan munkaidőt és a vezetők és beosztottak viszonyát.
A nagy belső átszervezések idején fokozottan figyelni kell a megnövekedett stressz kezelésére.
A nagy nyomás alatt álló alkalmazottak számára segítséget kell nyújtani tanácsadás, egészségügyi felügyelet és változó munkaköri feladatok segítségével. |
A Nagy-Britanniai Chartered Institute of Personnel and Development felmérése szerint az egészségügyi problémák - amelyek közül a stressz a vezető faktor - miatt hiányzó munkaerő évente 22 milliárd dollárnyi veszteséget okoz a munkáltatóknak a szigetországban. A többi európai országban ez a probléma még komolyabb. A rövid távú hiányzások Portugáliában, Olaszországban és Belgiumban a leggyakoribbak, a hosszabb ideig tartó távollét Hollandiára, Svédországra, Portugáliára és Franciaországra jellemző. Egyedül Ausztriában és Írországban jelentősen alacsonyabbak ezek az értékek.
A stresszel kapcsolatos aggodalom azonban mindenhol foglakoztatja a munkaügyi hivatalokat és természetesen a cégvezetőket. Tavaly egy brit munkaügyi kormánybizottság felszólította a munkaadókat, hogy készítsenek kockázati elemzéseket, hogy megelőzhetővé váljanak ezek a problémák. Ennek ellenére azonban, a Human Resources magazin által készített felmérésből is kiderül, hogy a vállalatok még mindig nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy minimalizálják ezt a fajta rizikót, s így hamarosan panaszok és kártérítési igények tengerével találhatják szembe magukat.
Sokan úgy gondolják, hogy a probléma el van túlozva. Az egyetértés hiánya abból adódik, hogy a stressz faktor igen nehezen azonosítható, általában a szubjektív megítélésre van bízva, hogy ki mit tekint stressznek, illetve hogy a stressz valóban a munkahelyi környezetben terheli az alkalmazottat, s nem a magánéletben. Emellett a legtöbb ember nem tudja rendesen felmérni, hogy mekkora stressz nehezedik rá.
A HR- és a munkahelyi veszélyekkel foglalkozó szakértők azt javasolják, hogy a problémát mindenre kihatóan kell megközelíteni és kezelni. . A British Telecom sikerrel alkalmazta ezt a modellt, s ezzel hatalmas kiadásokat is sikerült elkerülnie. 2001-ben a telekommunikációs óriás hiányzási mutatói jóval az átlag felett voltak, a tavalyi év során azonban már visszaestek a középérték alá. A betegségből kifolyólagos hiányzások – amelyeknek 40 százaléka a stresszre vezethető vissza – 64 százalékkal csökkentek. Ez jelentősen meghaladta a tervezett 50 százalékos értéket és nem kevesebb mint 15 millió fonttal csökkentette a hiányzásokból, amelyek évente 82 milliót vontak el a cég bevételeiből. Emellett a cég biztosítási prémiumai is jelentősen csökkentek.
Ezt a pozitív irányú változást a BT a 2002-es esztendő végén bevezetett egészségügyi és biztonsági stratégiájának köszönheti, amelyben olyan programpontok kaptak helyet, mint a munka-magánélet egyensúly, a stressz-tudatosság-tréning a menedzserek számára, valamint szakértők alkalmazása, akik a legkomolyabb esetekkel foglalkoznak.
A legfontosabb lépést azonban akkor tette meg a cég, amikor sikeresen azonosították azokat az alkalmazottakat, akik nem bírták a nyomást, és nem tudták kezelni a stresszes helyzeteket. A menedzserekkel, a különböző szakszervezetekkel és egy pszichiáterrel együttműködve a cég kifejlesztette a Stream elnevezésű online kockázatelemző szoftvert. A dolgozók az egészségükre és a rájuk nehezedő nyomásra – követelések, kapcsolatok, vezetők személye, támogatások, stb. - vonatkozó kérdéseket válaszolnak meg, a rendszer pedig összegzi a válaszokat és egy jelentést készít belőle, amelyen vörössel jelzi a magas, sárgával az alacsony stressz szintet. A zöld jelzést pedig azok a dolgozók kapják meg, akik teljesen kiegyensúlyozottak a munkahelyükön és az életben egyaránt.
A Stream részletes jelentése feltünteti azt is, hogy milyen fajta nyomás okozza a legtöbb stresszt, s felkínál néhány megoldási lehetőséget, valamint a céges intraneten elhelyezett szak-anyagokhoz irányítja a felhasználókat.
A rendszer használata névtelenül és önkéntes alapon történik. A jelentést a dolgozón kívül, egy az illető által választott vezető – általában az aktuális személy közvetlen főnöke – is megkapja. A British Telecom 90 000 angliai dolgozója közül eddig 12 000-en éltek a lehetőséggel.
„A BT nagyon fontos lépést tett meg az egészséges munkakörnyezet kialakítása szempontjából” – nyilatkozta a Financial Timesnak Dr. Paul Litchfield, a vállalat orvosa. „A munkahelyi nyomás kapcsán kialakuló károsodás egészségügyi és biztonsági kérdés, amelynek jogi és morális felelőssége a vezetőséget terheli. Nem helyes ezeket a problémákat harmadik félre bízni, ez egyszerűen nem működik, a cégnek kell kezelnie ezeket.”
A BT a Stream rendszer üzembe helyezése mellett összegyűjtötte a hosszasabb betegállományból visszatérő dolgozók véleményét is.
„Kiderült, hogy nincsen mindenki számára megfelelő megoldás” – mondta Dr. Litchfield. „Van akinek az növeli az önbizalmát, ha visszakaphatja korábbi munkáját, míg van akinek környezetváltozásra és új kihívásokra van szüksége.”
