A több mint 160 nem kormányzati tagszervezetet számláló ECAS (Euro Citizen Action Service – Európai Polgári Akciószolgálat) kutatása szerint négy millió lakosához viszonyítva Írországba érkezett a legtöbb új munkavállaló. A Brüsszelben nyilvánosságra hozott jelentés szerint Írországban az elmúlt hónapokban 85 ezer új társadalombiztosítási számot adtak ki, amiből 40 ezret lengyelek, 18 ezret litvánok, 9 ezret lettek kaptak. A gyors gazdasági növekedést produkáló Írország már 2004 előtt is ösztönözte a külföldiek munkavállalását, és az unió bővítése előtti öt évben 6250-ről 47551-re növelte a kiadott munkavállalási engedélyek számát.

Nagy-Britanniában az unió bővítése óta 175 ezer munkavállalót regisztráltak az új tagországokból, 82 százalékban 18 és 34 év közöttieket, döntően egyedülálló férfiakat. A frissen érkezők 56 százalékban Lengyelországból, 15 százalékban Litvániából, 7 százalékban Csehországból és Szlovákiából indultak útnak. Az újonnan érkezettek mindössze 0,4 százalékát teszik ki a foglalkoztatottaknak, és döntően olyan szakmunkákat vállalnak, amelyekben Nagy-Britanniában hiány tapasztalható. Az ECAS megállapítása szerint különben a regisztráltak 40 százaléka az unió bővítése előtt is az országban dolgozott és pontosan nem tudni, vajon később újonnan regisztrálták-e magukat, ebből következően a brit adat a ténylegesnél nagyobb számot mutathat.

Svédország a harmadik ország, amely nem korlátozza a munkaerő beáramlását az új tagországokból. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de a kiadott tartózkodási engedélyek 2004 május 1-je óta 70 százalékkal növekedtek a közép-és kelet-európai régiót érintően. Tavaly 21800 munkavállalási engedélyt adtak ki Svédországban összesen, döntően itt is lengyeleknek, litvánoknak és letteknek.

Az ECAS jelentésében mindezek alapján megállapítja, hogy az EU bővítésével kapcsolatos félelmek túlzóaknak bizonyultak, és a szervezet a munkaerő szabad mozgását indokolatlanul akadályozó korlátok leépítését sürgeti.