A Németországban működő magyar vállalkozások elleni akciók áldozatait tömörítő munkacsoport azért fordul a strasbourgi bírósághoz, mert a törvény rendes útján már „nem lehet érvényt szerezni bizonyos kérdéseknek” – mondta Bárándy György. Hozzátette: a müncheni tartományi főtörvényszék legutóbbi ítélete alapján úgy tűnik a témában újabb és újabb szempontokat vetnek fel. Az említett bíróság a napokban letartóztatási parancsot adott ki egy ott dolgozó magyar vállalkozó ellen arra az uniós iránymutatásra hivatkozva, mely szerint csak az a cég működhetne Németországban, amely árbevételének 25 százalékát magyarországi tevékenységből szerzi. Ez azonban csak egy iránymutatás – hangsúlyozta az ügyvéd.

Mivel a vádolt cégeknek nincs 25 százalékos magyarországi árbevétele, a német hatóságok vélekedése szerint kötelesek lennének magyar munkavállalóik után Németországban is tb-járulékot fizetni. A kérdést Magyarország és Németország között 1989. óta szabályozó nemzetközi konvencióban, azonban „még csak hasonlót sem lehet látni" – mondta Bárándy György.

Michael Fröschl, a letartóztatási parancs alatt álló magyar vállalkozó ügyvédje kiemelte, hogy az ítélet még nem jogerős. Elmondta, hogy az ítélet indoklása nem képviselhető, mivel nincs olyan törvény, amely előírná a 25 százalékos anyaországi árbevételt.

A tb-járulékcsalás vádjával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a müncheni bíróság úgy hozott ítéletet az ügyben, hogy a németországi egészségbiztosítási pénztárt nem kérdezte meg a jogi helyzetről, holott a kérdésben az lenne az illetékes hatóság. A hiba ott van, hogy a németországi feketemunka elleni akcióban a kérdés vizsgálatát a vám- és pénzügyőrségnek adták át.

A bajor egészségbiztosító korábban már elismerte, hogy a magyar cégeknek nem kell Németországban is tb-t fizetniük. Ezzel kapcsolatban az ügyvéd úgy vélekedett, hogy erre a döntésre azért nem támaszkodhatott a müncheni bíróság, mert ha „az téves, akkor az egész német egészségbiztosítás szenved hátrányt".

Az elfogatóparancs alatt álló 14 éve Németországban dolgozó Kelemen Bálint vállalkozó elmondta, munkavállalóinak mind van E101-es nyomtatványa és ezáltal az elmúlt években mintegy 10-20 millió forintnyi tb-járulékot fizetett be a magyar államkasszába.

Tóth Boldizsár, a Soko-munkacsoport vezetője elmondta: a német kancellárnak és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek két hete írt nyílt levelükre nem kaptak választ.

A német hatóságok 2004 áprilisában Soko Pannonia, majd egy évvel később Soko Bunda néven tartottak razziát több Németországban működő magyar vállalat irodájában, amelyről a sajtó is hírt adott. A razziák során házkutatásokat tartottak, iratokat foglaltak le és bankszámlákat zároltak. A Németországban működő 250-300 magyar vállalkozás közül 48 – zömmel az építőipar területén tevékenykedő – cég ellen folyik eljárás.