A legfelső 10 százalék

A ZDF televízió információja szerint a berlini pénzügyminisztériumba befolyó összes személyi jövedelemadó 50 százalékát a legjobban kereső 10 százalék fizeti be a közös kasszába. A bérből, fizetésből élők 5 százaléka 41 százalékot fizet, míg a piramis csúcsán elhelyezkedő 0,13 százalék (az ő éves jövedelmük meghaladja a félmillió eurót) fizeti be az összes szja 13 százalékát.

A németek 70 százaléka támogatná a kormány elgondolását, a fölvetés azonban veszélyeket is rejt magában. Például azt, hogy a legnagyobb jövedelmet húzó személyek egyszerűen hátat fordítanak Németországnak, és külföldre települnek. Példa erre akad több mint elég - Boris Beckertől Michael Schumacherig.
   
Újabban már nemcsak élsportolók és ismert művészek költöznek Monacóba vagy Liechtensteinbe: magasan kvalifikált szakemberek (mérnökök, orvosok, közgazdászok, számítástechnikusok) is tömegével teszik át székhelyüket alacsonyabb adókulccsal kecsegtető országokba. A jövedelemhez viszonyítva ugyanis az adóhivatal többet von el a jobban keresőktől, mint az alacsonyabb fizetésű polgároktól.
        

Jótékonyság - A vagyon kötelez?

Németország leggazdagabb emberei egyúttal  az összes alapítvány anyagi terheinek mintegy 20 százalékát is viselik. A lista élén az Aldi szupermarket-hálózat két tulajdonosa, Karl és Theo Albrecht áll: vagyonuk 15,2 illetve 15,1 milliárd euró. Harmadik a sorban a müncheni Quandt-család (BMW-főrészvényes) tagja, Susanne Klatten (7,5 milliárd), negyedik Reinhard Mohn, a Bertelsmann médiakonszern korábbi elnöke (6,5 milliárd). Az ötödik helyet a Tchibo kávépörkölő cég alapítójának az özvegye, Ingeburg Herz birtokolja 6,1 milliárd eurós vagyonnal.

A tervezett húzás politikai motiváltságát talán az is jelzi, hogy éppen a Schröder-kormány hajtotta végre az szja felső adókulcsának 53-ról 42 százalékra való mérséklését.

A lefaragás nyomán a maximális szja-kulcs nemzetközi síkon ugyan "versenyképessé" vált - a szépséghibája, hogy már évi 52.152 eurós (13 millió Ft) jövedelem esetén e maximális kulcs szerint kell adózni. Ez pedig alig kétszerese a németországi átlagjövedelemnek.

Ezzel szemben az 50-es években az átlagjövedelemnek csak az ötszázszorosát elérő jövedelmekre vetett ki az adóhivatal maximális szja-kulcsot.
    
   
Érdekesség, hogy Ausztria leggazdagabb embere is német: az ottani szupervagyonosok listáját Friedrich Karl Flick vezeti 6,5 milliárd eurós vagyonnal. A leggazdagabb született osztrák állampolgár Karl Wlaschek: a Billa üzlethálózat alapítója "szerény" 3,4 milliárd euróval a harmadik helyen áll.