A fizetési tanulmányairól ismert tanácsadó iroda által megvizsgált cégek 48 százaléka fővárosi, 21 százaléka kelet-magyarországi és 31 százaléka nyugat-magyarországi volt. E társaságok többsége a földrajzi régiót tekinti referenciának bérei kialakítása során, az országos piacnak a felsővezetők esetében van elsődleges szerepe. Hazánkban egyre inkább terjed a speciális szempontok alapján kialakított referencia piacok alkalmazása. Számos esetben azt tapasztalták a Hay szkértői, hogy a vállalati bérpolitika alapjául szolgáló bérszintek alacsonyabb szintű munkakörök esetén a regionális, magasabb szintű munkakörök esetén viszont az iparági jellemzőket tükrözik.

A megkérdezett társaságok szerint j elentős a munkaerőhiány a speciális szaktudást kívánó munkakörökben, és továbbra is keresettek a jó nyelvtudás ú mérnökök, értékesítők és a tapasztalt szakmunkások. Az előző évek től eltérően a számviteli munkakörökben elhanyagolható a munkaerőhiány mértéke. A munkaerő-piaci túlkínálat nem változott meg, az utóbbi évek tendenciája, hogy a közgazdasági és marketing, műszaki menedzser illetve az adminisztratív munkakörök esetében érezhető telítődés a piacon.

Idén az első helyeken szereplő humán erőforrás problémák (ösztönzési rendszer, kommunikáció és teljesítmény menedzsment) évek óta kiemelt helyen sze repeltek.

A résztvevő vállalatok 4,0% és 6,0% közötti inflációs rátával számolnak a 2005-ös évre, az inflációs várakozások medián értéke 4,7 %. Jövőre a cégek több mint háromnegyede 3,0% és 5,2% közötti inflációt vár. Az infláció mérséklődését 0,9%-os mértékűre tervezik. Az inflációs várakozások medián értéke 4,0% a 2006-os évre.

A különböző munkavállalói csoportok esetén egy év alatt (2004. május 1 . és 2005. április 30. között) a fizetések átlagos változása 6,4% és 6,8% között volt. A következő 12 hónapra 5,5-5,7%-os béremelést jeleznek előre a vállalatok.

Az inflációs ráta 2003-ban a vártnál kedvezőbb en alakult, s ez okozta, hogy a tényleges béremelések mértéke elmaradt a korábban előrejelzett értéktől, munkaköri csoporttól függően 0,2-0,7%‑os mértékben. 2004-re a vállalatok ezzel szemben kis mértékben alultervezték az inflációt, és a bérek növekedése ennek megfelelően 0,5%-kal meghaladta a tervezett mértéket.

Az elmúlt tíz év összehasonlításait figyelembe véve a vállalatok 2004-ben jelezték előre legpontosabban a bérek növekedését, mindössze 0,2%-kal tértek el a tényleges bérváltozások mértékétől. Ez ismét az inflációs ráta vártnál kedvezőbb alakulásának köszönhető .

A fizetésrendezés leggyakoribb időpontja a vizsgálatban érintett vállalatok között a január. Egyre több társaság köti azonban a béremelések időpontját a pénzügyi év kezdetéhez, ami gyakran az év más időszakára esik.

A legtöbb vállalat az inflációt és az egyéni teljesítményt veszi alapul a béremelések során. Az irodai alkalmazottak és a fizikai dolgozók esetében a fizetésrendezések alapja elsősorban az infláció, a felsővezetők, vezetők és szakemberek bérrendezésénél elsődlegesen az egyéni teljesítményt veszik figyelembe.

A munkakör - családokat kül ön-külön vizsgálva a Hay elemzői megállapították , hogy a jogi és az informatikai állások a legjobban fizetettek. Idén a termelési, a minőségbiztosítási, a környezetvédelmi és munkavédelmi munkakörök tartoztak a legelmaradottabb munkakörök közé.

A teljes javadalmazást tekintve 2002-ben a biztosítások súlya, 2003-ban a sport és kulturális eseményeken való részvétel támogatása illetve a bónusz értéke nőtt a juttatási csomagban. Tavaly az önkéntes egészségpénztár és a továbbképzési hozzájárulások mértéke növekedett számottevő mértékben. Idén a kockázati élet- és balesetbiztosítások súlya nőtt meg, valamint a vállalati támogatású elemek váltak népszerűbbé a juttatási formák között.

A cafeteria rendszert alkalmazó vállalatok részaránya idén is emelkedett. A legnépszerűbb juttatások (önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár, étkezési jegy) mellett elsősorban az internet- utalvány és az üdülési csekk terjedt el.

A fizikai dolgozók esetében a z előző évhez hasonlóan csökkentek a különbségek a nyugat-európai országokhoz viszonyítva. Tavaly ezen a szinten például a németországi összjövedelem a magyar jövedelem 601 százaléka volt, 2005-ben viszont már csak 518 százalék .

A szakértők (jól képzett szakemberek) szintjén a nyugat-európai országok hoz mérve szintén csökkent a magyar bérek lemaradása. Eközben azonban a környező országok bérszínvonalának felzárkózása is megkezdődött a magyar keresetekhez.

A vezetők szintjén s zintén közeledtek a bérek a nyugat-európai országok szintjéhez, a különbség csökkenése azonban kisebb mértékű , mint az alacsonyabb kategóriákban. A kelet-európai országok közül azonban a Románi ában és Ukrajnában dolgozó menedzserek juttatásainak gyors felzárkózása figyelhető meg . A román fix bér például a magyar szint 80 százalékáról 93 százalékra , az összjövedelem esetében pedig 75 százalékról 91 százalék ra emelkedett .