szerző:
hvg.hu

Egy nemrégiben készült brit szociológiai kutatás szerint kevésbé vonzóak azok a vállalatok, amelyek nem nyújtanak családbarát szolgáltatásokat férfi alkalmazottaik számára. Az elmúlt harminc évben a munkaerőpiacon megjelenő nők egyre növekvő aránya jelentős társadalmi következményeket von maga után. Ennek egyik korántsem elhanyagolható aspektusa, hogy a nők megosztják hagyományos családi szerepeiket férfi partnerükkel.

Az anyaság a karrier-orientált nők számára
is természetes dolog.
© sxc.hu
Ez a folyamat mindkét nem esetében a munkahelyi kötelezettségeket is befolyásoló tényezőként lép fel. A felmérés szerint probléma akkor adódik, mikor, bár a családban már megjelenik a munkamegosztás modernebb felfogása, a munkahelyek még mindig a kenyérkereső férfiakra vannak szabva, akiknek az otthonmaradó feleségük ellátja háztartást és neveli a gyereket. A felmérés egy másik érdekes, párválasztással kapcsolatos tanulsága, hogy az ambiciózus férfiak egyre inkább a karrierjüket tudatosan építő, sikeres – tehát meglehetősen elfoglalt – nőkhöz vonzódnak. A hagyományos társadalmi nemi szerepek változóban vannak, mindez a munka világában is következményekkel jár.

Mára már az is nyilvánvalóvá vált, hogy a munkahelyi stressz komoly befolyást gyakorol a cégek profittermelésére. A munkahelyi stressz egyik kiemelten fontos oka a mereven kezelt munkaidő és a túlórák gyakorisága, ami a munkával eltöltött időt növeli a magánélet rovására. A munka és a magánélet egyensúlya (’work-life balance’) kiemelten fontos kérdéssé vált, melyet munkapszichológusok, HR-menedzserek nem győznek kellőképpen hangsúlyozni. Az alábbiakban olyan szempontokat ismertetünk, amelyek segítségével a munkáltatók átgondolhatják, hogy mennyiben támogatja cégük vezetése a munkavállalók életvezetésének kiegyensúlyozottságát, ugyanakkor a munkavállalók is tippeket kaphatnak érdekeik képviseletére, életvezetési szokásaik tudatosabb alakítására.

A „Work Foundation” nevű brit társadalmi szervezet Apák Csapata című tanulmánya az alábbi öt alapvető szempontot javasolja a családbarát munkahely szemléletének bevezetése érdekében:

  1. Apák számbavétele – Derítse ki, hogy mit akarnak a cégénél dolgozó férfiak! Nem feltétlenül a szülői szabadságot vennék mind igénybe, viszont lehetnek egyéb, a gyerekgondozással kapcsolatos elvárásaik. Lehetséges például, hogy a hétvégék kiemelten fontosak a számukra. A péntekenkénti rövidített munkaidő a családi hétvége alakításában játszhat kulcsszerepet.
  2. Szülői szabadság – Ennek problémamentes biztosítása az egyik fontos kiindulópontja a családbarát munkahely kialakításának. Ugyanakkor a cégeknek ajánlott továbbgondolni a szülői szabadság nyújtotta lehetőségeket: a gyereknek két szülőre van szüksége szocializációja során.
  3. Önrendelkezés az időbeosztásban – A családbarát munkáltatók a munkaidő fokozottabb kontrollja mellett alternatív lehetőségeket biztosítanak alkalmazottaik számára (rugalmas munkaidő, időszakos munkavégzés stb.).
  4. Kulturális szemléletváltás – Ennek a felsővezetésből kell kiindulnia, ugyanakkor a beosztottaknak is szükséges változtatni az életvezetésre vonatkozó konzervatív nézeteken, túllépni az előítéleteken.
  5. Megfelelő munka – Az egyszerűbb feladatokkal szemben a munkakörnyezet javítása, a minőségi kihívások pozitív magánéleti hatásokat eredményeznek, melyek visszahatnak a munkahelyi feladatok teljesítésére.

A munka és a magánélet egyensúlyának gondolata Magyarországon is elterjedőben van, azonban kevés esetben sikerül az életvezetési kérdések összetettségét átlátni. Ritkán tesszük fel a kérdést, hogy miért fontos a munka és a magánélet egyensúlya szempontjából a nők megfelelő képviselete a munka világában. A férfiak hagyományos családfenntartói szerepkörének változása legalább annyira magyarázható a nők munkaerő-piaci megjelenésével, mint a családi életben való aktívabb szerepvállalás iránti fokozottabb igények kialakulásával a férfiak részéről. A női emancipáció folyamata mellett a férfiak fokozottabb családi szerepvállalása a nemi szerepek egyenlősítése irányába mozdul. A munka és a magánélet közötti egyensúly megtalálása ebből adódóan nem képzelhető el a nemek esélyegyenlőségének gyakorlati megvalósulása nélkül a munkahelyen is. Magyarországon a nemek egyenlőségének elvét nem szokás a kiegyensúlyozottabb munkavégzés gondolata mellé állítani – holott a két folyamat egymást feltételezi. Ezzel magyarázható, hogy a nyugat-európai cégek esetében a nők és a férfiak esélyeinek egyenlősítése a vállalati vezetés családbarát irányelveinek koherens részét képezi: az Apák Csapata című tanulmány fent ismertetett szempontjainak általános kerete a nemek munkahelyi egyenlősége. Ambiciózus, munkavállaló nők azonban megfelelő támogató munkáltatói irányelvek hiányában gyakran mondanak le a gyerekvállalás perspektívájáról. Választásuk tehát nem emancipációra való egyéni nyitottságuk, hanem a munkahelyek konzervatív, férfiszempontú szervezésének következménye. Hagyományosan a munkahelyeket kenyérkereső férfiakra szabták, melybe a gyereknevelési feladatok nem integrálhatók. Mikor a női emancipáció családi életre gyakorolt „negatív“ hatásairól beszélünk, nem vesszük figyelembe a férfiak új generációjának megváltozott igényeit, akik szívesen vennének aktívabban részt a család életében, miközben a kenyérkereső hagyományos szerepköre ezt nem teszi lehetővé számukra. Az életvezetési egyensúly kérdése tehát a férfiak és nők megváltozott szerepvállalási igényeinek a kérdése is egyben.

A cikk második része (Oldaltörés)

Mit tehet egy munkavállaló apa, ha gyerekei mindennapjainak aktív részese kíván maradni? A munkaválasztásában olyan szempontok is érvényesülhetnek, amelyeket a progresszívan gondolkodó cégek kezdenek már Magyarországon is beépíteni a vállalati irányelvek sorába, és ami a mindennapi gyakorlat során is érvényesül.

Segít a munkavállalók számára vonzó, lojalitásukat értékelő cégprofil kialakításában,

– ha a cég a munka és a magánélet közötti egyensúlyára vonatkozó állásfoglalása ismert és jól érthető a munkavállalók számára;

– ha a munka és a családi élet egyensúlyát elősegítő vállalati stratégia előkészítése során megkérdezik a munkavállalókat idevonatkozó igényeikről, melyeket beépítenek stratégiájukba;

- ha a cégnek kidolgozott irányelvei vannak a rugalmas munkaidőre, a speciális szabadságok igénybevételére;

- ha a rugalmas munkaidő igénybevétele általános gyakorlat, átlátható folyamat során mindenki számára nyitott lehetőség, és nem befolyásolja negatívan a karrier alakulását;

- ha a vezetők a munka és a magánélet egyensúlyát figyelembe véve fenntartják a gyerekgondozási szabadságon levő alkalmazottak helyét, támogatják őket anyagilag, és tanácsadással segítik visszatérésüket;

- ha a vezetők tisztában vannak a munka és a magánélet egyensúlyának munkamorál-építő, produktivitást fokozó hatásaival, illetve az egyensúly kialakításának gyakorlati technikáival.

A rugalmas munkaidő és a karrier és a magánélet egyensúlyának kérdései részét képezik annak a szélesebb társadalmi folyamatnak, amely az elmúlt harminc év során a nyugati országokban többek között a férfiszerepek újragondolását kezdeményezte. A két életterület egyensúlya tehát nem a férfiak pihenéshez és szórakozáshoz való jogairól szól elsősorban, hanem az apaság intézményének felértékelődéséről és újragondolásáról. Ezért sem meglepő, ha a munka és a magánélet egyensúlyát ismertető különféle on-line szolgáltatások apáknak szóló fejezetei gyereknevelési szokásokkal kapcsolatos felméréseket, trendeket és tanácsokat is tartalmaznak.

A legfontosabb amit az apák mint munkavállalók gyerekeikért megtehetnek, az, ha tisztában vannak jogaikkal, és gyakorolják is azokat. Jelen pillanatban Magyarországon nem csupán az anyák, hanem más, a gyermekkel egy háztartásban élő közeli hozzátartozók, így az apák is igénybe vehetik a gyermekgondozási segélyt. A gyes mellett, az első másfél év után már négy órában munkát is vállalhatnak, vagy időkorlátozás nélkül otthonról is dolgozhatnak.

Süvecz Emese
MONA Alapítvány

Vélemény

A gyereknevelés nem tesz rosszat a karriernek

Fontosabb szerephez jutni a gyerekük életében, és több időt tölteni velük – ezt szeretnék elérni az apák közül sokan; azok is, akik ma sokkal inkább részt vesznek a gyerekük mindennapjaiban, és jóval több időt szakítanak rájuk, mint annak idején a saját apjuk.

hvg.hu Vélemény

Főállásban: apa

Nem láttak maguk körül hasonló példát, mégis, mikor apák lettek, ők vállalták gyerekük mindennapos gondozását. Ilyen, karrierjüket a „járatlan útért” elhagyó férfiakkal beszélgettünk: motivációikról, szerepválasztásukról, a gyerekük gondozása közben szerzett tapasztalataikról, azok magánéletükre és munkájukra gyakorolt hatásairól.

Karrier

Magánélet és szakmai karrier a menedzserszemmel

Multinacionális cégeknél dolgozó vezetőket – egy nőt és egy férfit – kérdeztünk arról, hogy szerintük hogyan oldható meg a magánéleti és szakmai feladatok összeegyeztetése. Női beszélgetőtársunk HR-vezető, egy gyerek édesanyja; férfi interjúalanyunk pedig logisztikai vezető és két gyereke van. Egyrészt saját vállalatukról kérdeztük őket, mit tesz a vezetőség annak érdekében, hogy alkalmazottaik a munkájukon kívül családi feladataiknak is eleget tehessenek. Ugyanakkor a két terület összeegyeztetésének kihívásaira is reflektáltak, saját tapasztalataikon keresztül.

Zöldség, posta, tea – itt van, mi mindennek szállt el az ára Magyarországon

Zöldség, posta, tea – itt van, mi mindennek szállt el az ára Magyarországon

Gyógyszerhiány fenyegeti Európát a koronavírus miatt

Gyógyszerhiány fenyegeti Európát a koronavírus miatt

Ki parkol ügyesebben: egy autós kaszkadőr vagy az automata parkolóasszisztens?

Ki parkol ügyesebben: egy autós kaszkadőr vagy az automata parkolóasszisztens?

A Jobbik budapesti elnöke kilépett a pártból Jakab Péter miatt

A Jobbik budapesti elnöke kilépett a pártból Jakab Péter miatt

Másfél milliárd után csurran még 250 millió Mészároséknak a sédi csatornából

Másfél milliárd után csurran még 250 millió Mészároséknak a sédi csatornából

Kövér kétmillió forintra büntette Hadházyt a táblalógatásért

Kövér kétmillió forintra büntette Hadházyt a táblalógatásért