szerző:
hvg.hu

Egy brit iskolában az alapműveletekkel együtt kezdik el a tanulóknak oktatni a legfontosabb üzleti fogásokat és trükköket, hogy a későbbiekben könnyebben megállják a helyüket a profitorientált céges környezetben.

A jövő vezetői az ABC-vel együtt
tanulják a cégvezetést
© sxc.hu
A Financial Times november 7-i számában megjelent riport beszámolója szerint a brit Derbyshire-i Grange Primary School tanulói már azelőtt  megismerkednek a nagyvállalati folyamatokkal, hogy megtanulnának húszig elszámolni. Az iskolában tanuló mintegy 400, alig hároméves gyerekeket ugyanis felkérték a Grangetown nevű képzeletbeli város üzemeltetésére. Az iskola bioétkezdéjében a 7-11 éves nebulók már egy sor komolyabb feladatot látnak el. Termékportfoliót kell összeállítaniuk, felmérést kell készíteniük a változó vásárlói igényekről, valamint el kell sajátítaniuk a készletekkel való gazdálkodás titkait.

A mindössze 250 fontból (kb. 92 000 HUF) alapított étkezde hat hetente 100 fontnyi (kb. 37 000 HUF) profitot generál. Ezt a pénzt aztán a Grangetown-projekt fejlesztésébe forgatják vissza.

„A nemzeti tantervünk még mindig valahol a XIX században ragadt olyan értelemben, hogy még mindig a tudás passzív befogadására épül” – nyilatkozta az FT-nek Richard Gerver iskolaigazgató. „Ilyen formában nem hiszem, hogy dinamikus, megfelelő problémamegoldó képességű, függetlenül gondolkodó fiatalokat képezhetnénk.”

Hasonló kétségek merültek fel a november első hetében rendezett londoni konferencián, amely a tantervről értekezett. Az értekezleten arról kérdezték a megjelent szakembereket, hogy melyek azok a képességek, amelyeket erősíteni kellene a jövő oktatási rendszereiben.

Jeff Jennings, a BMW brit fejlesztési központjának igazgatója szerint bár az íráskészség, a szövegértés és a megfelelő matematikai gondolkodás alapvetőek az iparág jövője szempontjából, más készségeket sem ártana fejleszteni, elsősorban a műszaki végzettségű, illetve a salesszel foglalkozó kollégák számára. Ezek között említette a kommunikációs és információ befogadóképességet, valamint a csapatmunkához való érzéket, az érveléstechnikát, valamint az interperszonális képességeket, például a testbeszéd értelmezését és az érzelmi intelligenciát.

Jennings szerint az iskolákban jelenleg „szivacsokat” képeznek, akik magukba szívják a tananyagot, ám azt nem tudják megfelelően alkalmazni.

„Ha valaki nem tud gyerekként csapatmunkát végezni, később is csak nagy nehézségek árán lesz erre képes” – mondta az igazgató az FT riporterének.

Betanított munkások helyett számítógépek (Oldaltörés)

Természetesen az oktatás indusztrializálása félelmeket ébreszt egyesekben. Már jó ideje tartja magát az a nézet, hogy az úgynevezett „szervilis” tanulmányok háttérbe szorítják majd az úgynevezett „liberális művészeteket”. Ennek ellenére a brit nemzeti tantervvel foglalkozó bizottság, a QCA előszeretettel hangoztatja, hogy az iskolákban zajló innovatív oktatási kísérleteknek nem célja bármelyik szakma, vagy szakterület irányába terelni a tanulmányokat. Inkább arról van szó, hogy az iskoláknak fel kell tenni a kérdést, hogy miként tehetnek többet annál, hogy az alapvető információkat beletömik a nebulók fejébe, hogyan adhatnak át olyan tudást, amely a fiatalok hosszútávú terveit nagyobb mértékben elősegíti.

„Az írás-olvasás, valamint a matematikai ismeretek természetesen létfontosságúak” – nyilatkozta az FT-nek David Burrows, a Microsoft oktatási igazgatója. „Azonban az iskoláknak észben kell tartani, hogy a gazdasági életben mire lehet majd szüksége a tanulóiknak a későbbiekben, gondolok itt a problémakezelésre, a kritikus gondolkodásra, illetve a megfelelő tanulási metódusok elsajátítására.”

A jövőben egyre fontosabbá váló szakképzettségek elemzése bizonytalan feladat a nyugati gazdaságokban. Elsőként fel kell mérni, hogy az információtechnológia, az IT milyen irányba változtatja majd meg a különböző foglalkozások természetét, illetve, hogy ezen változások során mely munkakörök jelentősége nő majd meg, illetve csökken le.

Két amerikai akadémikus, Frank Levy és Richard Murnane The New Division of Labour című munkájában kísérletet tettek a fenti elemzésre. Véleményük szerint a számítógépek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az úgynevezett szabályokon alapuló logikai munkákból. Ez annyit tesz, hogy ha egy adott munkakör a „ha-akkor” logikai műveletek mintáját követi, akkor ezeket a munkákat a jövőben alighanem komputerizálják, illetve kiszervezik olyan országokba, ahol még a számítógépesített munkafolyamatnál is olcsóbban végzik el a feladatokat a betanított munkások.

Levy és Murnane szerint a jövő munkaerőpiacán a legfontosabb képességek két kategóriába oszthatóak. Az egyik a „professzionális gondolkodás”, amely fejlett problémamegoldást és mintafelismerést takar, valamint a „komplex kommunikáció”, amelybe az emberi interakciótól kezdve beletartozik a meggyőzés képessége, az együttműködésre való hajlandóság, illetve a tárgyalási technikák.

Az egyre több területre behatoló IT hatásaként egyre több munkakörben elengedhetetlen lesz a személyek közti interakció és a kifinomult intellektuális munka. A technológia tehát a munkaerőpiacot egyre inkább a megfelelő oktatási háttérrel rendelkező dolgozók javára fogja billenteni, ez pedig idővel fokozódó szociális polarizációhoz vezet majd.

Eltérő vélemények (Oldaltörés)

„1969 és 1999 között a [amerikai] szolgáltatási szektorban dolgozó felnőttek száma 11,6 százalékról 13,9 százalékra nőtt az összes munkavállaló tekintetében” – írja Levy és Murnane. „Azonban az igazgatók, hivatalnokok, szakemberek és technikusok – vagyis a legjobban fizetett kategória – száma együttvéve 23 százalékról 33 százalékra növekedett.

Hasonló minta figyelhető meg Nagy-Britanniában is, ahol az elmúlt 25 évben a legjobban fizetett munkahelyek száma nőtt a legnagyobb mértékben.

A brit kormány nemrégiben kiadott Nemzeti Szakképzettségi Tanulmányában 10 különböző skálán vizsgálta a munkahelyeken igényelt általános képzettségek arányát. Az eredményekből kiderült, hogy kilenc kategóriában növekedés mutatkozik, vagyis az adott képzettségekből egyre többre van szükség az egyes munkakörökben. Ezek között olyan alapvető szükségletek is helyet kaptak, mint az írás-olvasás, illetve a matematikai műveletek, azonban megtalálható köztük a műszaki szakértelem, a problémamegoldás, a tervezés, illetve a kommunikáció különböző formái. Az egyetlen kivételt a fizikai erő és a munkabírás jelentette. A tanulmány szerint ma már a betöltendő összes állás legalább 25 százalékához felsőfokú végzettségre van szükség.

Természetesen nem mindenkiből lesz igazgató, de nem is mindenki pályázik erre a címre. Azonban mi a helyes út a fiatalok oktatására az adott körülmények között. A MIT városi gazdasággal foglalkozó professzoraként dolgozó Levy szerint a szakmai gondolkodást és a komplex kommunikációt nem szabad új tárgyakként kezelni a tantervekben.

„A gyerekeknek továbbra is meg kell tanulniuk a szabály-alapú tárgyakat, mint például az algebrát” – nyilatkozta az akadémikus az FT-nek. „Azonban a problémamegoldás két részből áll. Először modellezni kell a helyzetet és felismerni, hogy mely szabályokat lehet alkalmazni az adott körülmények között. A második rész a megfelelő megoldás végrehajtása, amelyhez tisztában kell lenni azzal, hogy mely szabályokat lehet úgy alkalmazni, hogy az ember megőrizze a munkaerőpiaci értékét.

Levy szerint a megfelelő analógiák használatának, a projekt-alapú együttműködések támogatásának, valamint a tények közötti összefüggések felismerésének előkelőbb helyre kellene kerülnie a tantervekben, miközben csökkenteni kellene a feleletválasztós tesztek számát, ezzel elősegítve a kritikus gondolkodás kialakulását, valamint a szociális tőke kihasználását.

A vélemények eltérőek az efféle oktatási reformmal kapcsolatban., Gerhard Bosch, a düsseldorfi Institute Arbeit und Technik elnökhelyettese a német állam álláspontját képviselve elmondta az FT-nek: „a munkaerőpiacra való belépés előtt az iskolai eredmények megfelelő szintre fejlesztése a legjobb válasz a szociális polarizáció fenyegetése ellen.”

MTI Gazdaság

Elbocsátás helyett munkaidő-csökkentés

Csökkentett munkaidővel, az ehhez igazodó alacsonyabb keresettel próbálják meg elkerülni az elbocsátásokat német vállalatok az Európai Foglalkoztatási és Szociális Hírlevél legújabb számában közölt beszámoló szerint.

hvg.hu Karrier

A sikeres nők vonzóbbak az ambiciózus férfiaknak

Egy nemrégiben készült brit szociológiai kutatás szerint kevésbé vonzóak azok a vállalatok, amelyek nem nyújtanak családbarát szolgáltatásokat férfi alkalmazottaik számára. Az elmúlt harminc évben a munkaerőpiacon megjelenő nők egyre növekvő aránya jelentős társadalmi következményeket von maga után. Ennek egyik korántsem elhanyagolható aspektusa, hogy a nők megosztják hagyományos családi szerepeiket férfi partnerükkel.

hvg.hu Karrier

Tizenkét jel, hogy a baj van a karriereddel

Karrierje során mindenkinél eljön az a pont, amikor úgy érzi, megakadt. Ez a szakmai fejlődés természetes része, amely azonban magában hordozza a fejlődés lehetőségét. Azonban nem árt odafigyelni azokra az apró jelekre, amelyek jelzik, hogy az irányítás kicsúszott a kezünkből, s a világ szépen lassan elhalad mellettünk. Tanácsok.

hvg.hu Karrier

Karriergyilkos lehet az új főnök

Bár az összes szociológiai vizsgálat azt mutatja, hogy a munkahelyi konfliktusok legnagyobb részéért a rossz vezetők tehetők felelőssé, ez mégsem zavarja a munkáltatót, hogy azokat az embereket rakják ki, akik nem felelnek meg a favorizált vezetők elképzeléseinek. Így aztán egy új főnök mindig a legnagyobb potenciális veszélyforrás a beosztottak számára.

hvg.hu Karrier

A nemzetközi karrier alapkövetelményei

Aki nemzetközi karrierre vágyik annak nem az a legnehezebb feladat, hogy a szűken vett szakmájának követelményeit teljesítse, hanem, hogy minimum három különböző kultúrával kell megbirkóznia.

Karrier

Karrierváltás: honnan tudjuk, hogy jól csináljuk-e?

A karrierváltás vagy az álláskeresés komplex és hosszadalmas folyamat, amelynek az elején mindenki ugyanazt a kérdést teszi fel magának: Hogyan kezdjek hozzá? S ha belevágok, honnan tudhatom, hogy jól csinálom-e?

Elhagyhatták a karantént, jól vannak a Vuhanból hazatért németek

Elhagyhatták a karantént, jól vannak a Vuhanból hazatért németek

Bezártak egy Samsung-gyárat a koronavírus miatt

Bezártak egy Samsung-gyárat a koronavírus miatt

Együtt láthatók Babits Mihály „hevenyészett apróságai”

Együtt láthatók Babits Mihály „hevenyészett apróságai”

Katolikus diákok tüntettek kirúgott meleg tanáraikért

Katolikus diákok tüntettek kirúgott meleg tanáraikért

Elhunyt Szél Júlia, a Magyar Rádió egykori munkatársa

Elhunyt Szél Júlia, a Magyar Rádió egykori munkatársa

Nagy viharral érkezik éjjel a hidegfront

Nagy viharral érkezik éjjel a hidegfront