A személy- és vagyonőrök szakmájának államilag átkeresztelt neve a köznyelvben már meghonosodott 'biztonsági őr'. S nemcsak szakmájuk neve változik, hanem a hozzá kapcsolódó követelmény-, és vizsgarendszer is. Nemcsak a vagyonőröknek, hanem sok más szakma képviselőjének is hamarosan szembe kell néznie azzal, hogy szakmája más néven, avagy épp sehogyan sem szerepel az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ).

Az OKJ átalakításának oka az Oktatási és Kulturális Minisztérum szerint az, hogy a képzési jegyzék régi formájában áttekinthetetlen volt, nem kapcsolódott a foglalkoztatási rendszerhez, a szakképesítések száma (körülbelül 800) mintegy kétszerese volt a foglalkozásokénak.

Az új rendszer ezzel szemben nagyjából 400 szakmát tartalmaz, amelyhez további 440 rész-szakképesítés tartozik. A biztonsági őrök például részképzések garmadájából válogathatnak majd: bankőr, fegyveres biztonsági őr, kutyavezető – biztonsági őr, pénzszállító, rendezvénybiztosító. Ami viszont csak akkor válik lehetségessé, ha megjelennek a képzéshez tartozó szakmai és vizsgaszabályzatok, ez azonban egyelőre nem történt meg. Amíg erre nem kerül sor, addig – a többi szakma esetében is – a régi rend szerint indíthatók a szaktanfolyamok.

Sokan persze aggódhatanak amiatt, hogy bizonyítványukban hamarosan olyan szakma neve olvasható, amely nem szerepel az Országos Képzési Jegyzékben. Joggal merül föl bennük a kérdés, vajon mennyit fog érni a jövőben oklevelük?

Senkinek nem kell azonban aggódnia, egy idei minisztériumi rendelet (1/2006 (II.17) OM rendelet) tartalmazza, hogy a régi oklevelek továbbra is államilag elismertek maradnak, még ha a szakma neve már nem is szerepel az új OKJ-ben.

A szaktanfolyamokra jelentkezőknek tudatában kell lenniük, hogy az adott szakma Országos Képzési Jegyzékben szereplése – az OKJ átalakítása után is – állami elismertséget jelent, ami azonban nem jelent szükségszerűen piacképességet is. A jegyzékben szereplő szakmák – mint például a kommunikátor, a külszíni bányász, vagy a PR ügyintéző – elsajátítása továbbra sem jelent feltétlenül bizos megélhetést.

(Forrás: http://www.fmm.gov.hu)


Kis Miklós

www.munka.org