Tavaly egész évben összesen 370 ezer munkahelyen volt üresedés Ausztriában. Az osztrák lapokban megjelent kimutatás szerint elsősorban az idegenforgalom és a vendéglátás terén nőtt meg a kereslet az alkalmazottak iránt. A foglalkoztatási konjunktúrára kedvező hatást gyakorol a júniusi, közös svájci-osztrák rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság: jó néhány szálloda, étterem és fogadó retteg attól, hogy munkaerő hiányában nem tudják majd kihasználni teljes kapacitásukat.

A legkeresettebb szakmák toplistáján olyanok szerepelnek, mint pincér, szakács, portás, biztonsági őr, takarító, raktáros, villanyszerelő, kőműves, lakatos, esztergályos, teherautó-vezető és bolti eladó.

Johannes Kopf, az osztrák Munkaerőpiaci Szolgálat igazgatója imertette: a munkanélküliségi ráta - az Európai Unió számítási módszerét alkalmazva - 4,1 százalékos volt februárban, de a körvonalazódó kedvező irányzat alapján nem lehet kizárni, hogy az idén legalább tízezerrel csökken az állástalanok száma Ausztriában. 

A kormányprogram a teljes foglalkoztatottságot akkor tekinti megvalósítottnak, amikor a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékra süllyed. E tekintetben a gazdaságkutató intézetek kevésbé derűlátóak, mint az AMS. A Wifo 4,2 százalékos munkanélküliséggel számol az idén, jövőre 4,3-mal. Az IHS szakértői 2008-ra 4,3 százalékot, 2009-re 4,4 százalékot jósoltak.

Az AMS becslése szerint az osztrák gazdaságnak a jelenlegihez képest 6000-8000 szakmunkással többre volna szüksége. A munkaügyi miniszter rendelete értelmében az év elejétől ötven szakmában - azokban, amelyekben egy-egy munkahelyre csupán "másfél" jelentkező jut - megkötés nélkül alkalmazhatók a közép- és kelet-európai EU-tagországokból származó szakmunkások. Az első negyedévben 949 engedélyt adtak ki a nyitás jegyében, jelentős részben (503) magyar kérelmezőknek.

Az EU 2004-es kibővítése után Ausztria - Németországhoz hasonlóan - korlátozta a munkaerő beáramlását az újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai államokból. A szabályozást először két évre alkalmazta, majd később újabb háromra meghosszabbította. Az EU-rendelkezések szerint a rendszer fenntartására lehetőség van 2011-ig, ha valós a veszély, hogy a nyitás komoly zavart okozna az adott ország munkaerőpiacán.

Az illetékes tárcavezető, Martin Bartenstein elképzelése szerint 2009-ben teljesen megnyitnák a munkaerőpiacot a közép- és kelet-európai országokból érkező szakmunkások előtt, a foglalkoztatási tilalom csupán a segédmunkások egy részére maradna fenn, 2011-ben pedig véglegesen megtörténne a korlátozások maradéktalan lebontása.