Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője elmondta: a szakszervezetek engedtek abból a követelésükből, hogy vonják vissza a paraméterkönyv-tervezetet és a szakszervezetek bevonásával készítsenek egy újat. Cserébe a cég vezetősége belement abba, hogy a kollektív szerződést 2009 végéig hosszabbítsák meg.
Nem maradnak a kocsiszínben. Többpontos megállapodás © Stiller Ákos |
Szeptember 30-ig "nyugvópontra került a BKV kérdése", ugyanis eddig adtak haladékot a szakszervezetek a döntéshozóknak, hogy megnyugtatóan kidolgozzák a cég rövid, közép és hosszú távú stratégiáját. "Szeptember 30-ig biztosan nem lesz sztrájk, sem csoportos elbocsátás, sem telephely eladás" - tette hozzá Nemes Gábor. Majd hozzátette: a szakszervezetek elérték azt is, hogy a paraméterkönyv 2009-ben történő kidolgozásába őket is bevonják majd.
Regőczi Miklós, a BKV vezérigazgató-helyettese elmondta: a megegyezés után elkezdődhet az érdemi munka a cég finanszírozása és a munkakörülmények javítása érdekében. Hozzátette: a kollektív szerződés elfogadása miatt elhárult a sztrájkveszély - másfél évre - ebben a kérdésben.
A tárgyalás szünetében a BKV Akácfa utcai székházában megjelent Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes is, de újságírói kérdésekre nem válaszolt és gyorsan távozott a székházból.
A szakszervezetek és a közlekedési vállalat vezetősége között egy tizenegy pontos megállapodás született, amelynek értelmében a cég eláll a tervezett csoportos létszámleépítéstől, a társaság a szakszervezetek bevonásával azonnal megkezdi a működési feltételek felülvizsgálatát, a BKV vállalja a munkakörülmények javítását és lépéseket tesz a munkavédelmi ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére.
Közleményében hozzátette: mivel minden megállapodáshoz két fél együttműködése szükséges, ezért a szakszervezetek vezetőinek is megköszöni bölcs belátásukat, hogy szeptember végéig vállalva a sztrájkmoratóriumot, időt biztosítanak a BKV rövid, közép és hosszú távú programjának kidolgozására.
Demszky Gábor főpolgármester örömmel fogadta, hogy megnyugtató módon lezárultak a BKV vezetése és a szakszervezetek között hetek óta tartó sztrájktárgyalások. "Külön köszönöm a társaság vezetésének, hogy miközben ragaszkodott a vállalat stabil működését szem előtt tartó álláspontjához, mégsem zárkózott el a kompromisszumoktól, a szakszervezetek képviselőinek pedig azt, hogy a rövid távú célok helyett végül a budapesti közösségi közlekedés hosszú távú érdekeit tartották fontosabbnak" - áll a főpolgármester közleményben.
A szakszervezetek és a közlekedési vállalat vezetősége között egy tizenegy pontos megállapodás született, amelynek értelmében a cég eláll a tervezett csoportos létszámleépítéstől, a társaság a szakszervezetek bevonásával azonnal megkezdi a működési feltételek felülvizsgálatát, a BKV vállalja a munkakörülmények javítását és lépéseket tesz a munkavédelmi ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére.
Előzmények, követelések (Oldaltörés)
Márciusban a BKV dolgozóinak több mint egyharmadát tömörítő Cinkotai Autóbusz Üzem szakszervezete és a Fürst Autóbusz Szakszervezet arra szólította fel a fővárosi önkormányzat döntéshozóit, hogy a paraméterkönyv, a menetrend és a járatritkítások kérdéseiben ne hozzanak olyan döntést, ami az utasok számára káros, vagy a cég dolgozóinak érdekeit sérti.
Ezután a két szakszervezet egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett Hagyó Miklós főpolgármester-helyettessel és a BKV megbízott vezérigazgatójával. Mivel ezek nem jártak eredménnyel, A BKV Zrt. szakszervezetei március 21-én juttatták el sztrájkfelhívásukat a társaság megbízott vezérigazgatójához.
Követeléseik kiterjedtek a cég anyagi problémáinak megnyugtató rendezésére, a létszámleépítés visszavonására, a paraméterkönyv-tervezet kialakításának leállítására és új tervezet készítésére a szakszervezetek bevonásával, továbbá a munkakörülmények javítására.
A BKV dolgozói idén először április 7-én üzemkezdettől 13 óráig tartottak munkabeszüntetést, miután nem sikerült egyezségre jutniuk a munkáltatóval; a szakszervezetek elutasították a BKV Zrt. vezetőségének megállapodás-tervezetét, amelyben a cég bizonyos engedményeket tett, így elállt volna a tavaly decemberben bejelentett 300 fős létszámleépítéstől és a paraméterkönyv-tervezet végső kidolgozásába pedig bevonta volna a szakszervezeteket. Ezen kívül vállalta volna, hogy tárgyalásokat kezdeményez a főváros és az állam illetékeseivel a gazdasági problémák megoldása érdekében.
A hónap folyamán tovább zajlottak a tárgyalások a követelések tekintetében, de megegyezés hiányában április 18-án a BKV-szakszervezetek újra sztrájkba léptek, amely már egész napon át tartott.
Az első sztrájk alkalmával délelőtt megbénult Budapest közlekedése; a munkabeszüntetés nagy zsúfoltságot okozott az autóforgalomban a fővárosba vezető utakon, a hidakon és a körutakon. Április 18-án viszont az átlagosnál kevesebben ültek autóba, ezért a forgalom a megszokottnál gyérebb volt.
Az április 18-i sztrájk ideje alatt több incidens is történt a fővárosban: megfenyegettek két biztonsági őrt a 3-es metró Pöttyös utcai megállójánál, és valamilyen robbanószerkezetet, feltehetően Molotov-koktélt dobtak a Szépilona kocsiszínre. A BKV budafoki villamosremízére pedig légfegyverből származó acélgolyókat lőttek ki. A sztrájkok miatt több budapesti iskolában is elmaradt a tanítás.