Az erre vonatkozó, Wolfgang Schäuble belügyminiszter és Olaf Scholz munkaügyi miniszter által közösen kidolgozott akcióprogramot szerdán hagyta jóvá a berlini kormány. A program - amely a legszakképzettebb munkaerőt, elsősorban a műszaki értelmiséget foglalkoztató területeken a munkaerő-hiány megszüntetését célozza - 2009 január 1-jén lép életbe.

A magasan szakképzett munkaerő jövőbeni könnyebb befogadása érdekében a német kormány arra tett javaslatot, hogy az eddig meghatározott éves minimális munkabért az érintett munkakörökben az eddigi 86 400 euróról 63 ezer euróra csökkentsék. A terv szerint az eddig átmeneti időre - úgymond - "megtűrt", elsősorban diplomás szakemberek, mérnökök, továbbá kutatók meghatározatlan ideig szóló letelepedési engedélyt kapnak, feltétel ugyanakkor, hogy előtte legkevesebb két évet dolgoztak tanult szakmájukban.

A rendelkezés az Európai Unió 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai tagállamaira, köztük Magyarországra is vonatkozik. A szóban forgó országokból Németország kezdettől fogva korlátozta a munkavállalást, s a közelmúltban a kabinet már előzetesen úgy határozott, hogy a korlátozást 2011-ig fenntartja. A legmagasabban képzett munkaerő tekintetében ugyanakkor most új helyzet állt elő, miközben a német kormány leszögezte, hogy a nem szakképzett munkaerő vonatkozásában a szigorú korlátozást 2011-ig meghosszabbítja.

Bírálta a döntést Ludwig Georg Braun, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) elnöke. Braun szerint a szabad munkavállalás korlátozásának teljes feloldására lenne szükség a később csatlakozott uniós tagállamokból. "Sokkal több bátorság kellett volna, Németországnak ugyanis nem csupán akadémikusokra, hanem szakmunkásokra is szüksége van" - hangoztatta egyebek között Braun.

Az EU 2004-es bővítésekor a régi tagállamok a munkaerő-piac védelme érdekében maximálisan hét évre szóló, úgynevezett átmeneti korlátozásra kaptak lehetőséget. Németország mindeddig élt a teljes korlátozással, s így a szerdai döntés az első enyhítést jelenti.