Megjelent egy könyv, a HVG gondozásában, a "Szakmák könyve". E könyv adatai alapján íródott egy tömör összefoglaló, miszerint a tűzoltók keresete, keresetnövekménye az egeket ostromolja. A számadatokkal nem tudunk vitatkozni, hiszen ezek a statisztikai adatszolgáltatáson alapulnak, de nincs megnevezve az adatszolgáltató, annak ellenére, hogy a hitelesség megköveteli az adatszolgáltatást.

A cikk írója szerint a tűzoltók bére 2000, és 2002 között egyenletesen növekedett. Valóban, 2001. évben az illetményalap szorzó számainak növekedése elkezdődött, amely 2002. évben befejeződött. A szerző azonban elfelejti vizsgálni, hogy a Szakszervezet, illetve annak támogatásával egyik tagja megnyert jogerősen egy pert, amelyet a köznyelv "délutános, és éjszakai pótlék" néven ismer. Ezt az akkori kormányzat fizetésemelésként jelentette be, s ennek pénzügyi ellensúlyozására azonnal megvonta a veszélyességi pótlékot. Tehát fizetésemelésről hiba lenne beszélni. Inkább arról van szó, hogy az addig járó, de nem folyósított pótlékot megkapta a magyar tűzoltó-társadalom. Ugyanakkor elvették a veszélyességi pótlékot.
A Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság (FTP) kettős jogállású, egy szűk köre megyei (területi), nagyobbik része (tűzőrség) helyi jogállású, amely megegyezik a vidéki parancsnokságok jogállásával.
Ha a tűzőrségek illetményét vetjük össze a vidéki városi tűzoltóságok illetményével, akkor itt sem található különbség. Nem is lehet, mert a béreket a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt) alapján számolják ki.

A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság 2008-as évi adatai szerint egy kezdő vonulós tűzoltó (készenléti szolgálatot ellátó), őrmesteri rendfokozatban bruttó 159 ezer forintot keres. Egy tíz éve szolgálatot teljesítő fő-törzsőrmester bruttó havi illetménye: 177 ezer forint. S ebben már szerepel a tizenharmadik havi illetmény egy tizenketted része, s az étkezési hozzájárulás.

A fenti eredmény eltételezhetően úgy érhető el, ha az állomány teljes egészének átlagát vesszük alapul.
Az elmúlt 8 év költségvetési törvényeiben foglalt számadatok alapján, a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok, vidék és főváros, személyre bontottan az alábbi kötött felhasználású normatív támogatásban részesültek: (

2000. év 1 867 126 forint/fő.
2001. év 1 991 060 forint/fő
2002. év 2 148 470 forint/fő
2003. év 3 179 882 forint/fő
2004. év 3 487 955 forint/fő
2005. év 3 603 785 forint/fő
2006. év 3 917 582 forint/fő
2007. év 3 920 172 forint/fő
(A 2003. év kiugró számadatát magyarázza a 2001-ben és 2002-ben végrehajtott illetményszorzó emelés, továbbá az, hogy a délutános és éjszakai pótlékok a 2003-as év költségvetési adatában szerepelnek először).

A HVG Szakmák Könyve c. kiadványa az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) bér- és kereseti adatait tartalmazza. A kiadványban mindenütt szerepel a forrás, s levelük nyomán az online-változatba is beírtuk (az ÁFSZ-honlapon a tűzoltók átlagkeresete idekattintva elérhető). Az 5362-es FEOR-szám alá a tűzoltó, a beosztott tűzoltó, a szerparancsnok és a tűzmegelőzési előadó tartozik, vagyis ebből következően az ÁFSZ ezek kereseti adatait átlagolja, nem pedig a teljes tűzoltóállományét (az adatok feldolgozásának módszertana fellelhető az ÁFSZ-honlapon).

A Szakmák Könyve szerkesztői már csak azért is az ÁFSZ-re támaszkodtak, mert a legtöbb foglalkozás esetében az illetékes szakszervezet(ek) honlapján nem találhatók kereseti adatok, köztük az Önökén sem. Látatlanban természetesen nem vonjuk kétségbe a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság kereseti adatait, ahogy a levelükben idézett államtitkártól származó információkat sem. Ám  megjegyezzük, hogy ezek az adatok nem igazán egyeztethetők össze a levelükben a költségvetési törvényből idézett számokkal (aszerint ugyanis, ha jól értjük, 2003 óta havi 300 ezer forint körüli átlagkereset jön ki).

Mindezek alapján nem látunk okot arra, hogy korrigáljuk az adatokat, de úgy tűnik, alkalomadtán érdemes lesz  megvizsgálnunk, valóban ennyire eltérőek-e a hazai keresetstatisztikai adatok, s ha igen, miért.