A tizenkét éves Feri nyaranta gyümölcsszedést, „betakarítást” vállal, mert édesapja egészsége két éve megromlott. „Van, hogy együtt megyünk, néha csak én szedem a zöldséget: krumplit, paradicsomot, ősszel az almát, körtét. Azt tudom, hogy ezért kapok pénzt, és kell is a családnak, bár anyukám dolgozik, takarít” – meséli az alacsonynövésű, vékony fiú, csillogó szemmel. A családi összetartás megvan. Ugyanakkor ez édeskevés. „Lelketlenség dolgoztatni. A 12 éves gyerek tartja el a családot” - fogalmaz egy, a fiúhoz közelálló ismerős, de mint mondja, ez nem az ő dolga. „Vidéken sokan vannak ezzel így, csak nem beszélnek róla” - teszi hozzá.

Kicsi a bors. De erős is? © sxc.hu

A gyerekmunka mint társadalmi probléma egy júniusban napvilágot látott eset kapcsán ismét előtérbe került és nagy port kavart. Akkor ugyanis a munkaügyi felügyelők egy 13 éves fiúra bukkantak az M7-es autópálya zalai építkezésén, ahol az azt megelőző, februári ellenőrzésen tizennégy munkáltatóból tizenkettőnél találtak szabálytalanságokat: 23 embert munkaszerződés vagy bejelentés nélkül foglalkoztattak. Júniusban a zalai építkezésen 19 feketéző segédmunkás akadt fenn az ellenőrzésen, közülük került ki a 13 éves fiú is. A munkáltatóra a felügyelőség négymillió forintos bírságot szabott ki, mivel visszaesőnek számított, emellett arra kötelezte, hogy a szabálytalanságokat szüntesse meg.

Ha a munkáltató 15 év alatti gyermeket alkalmaz, jogellenes foglalkoztatás létesítésével kapcsolatos jogsértést követ el. Ilyenkor a bírság kiszabásakor figyelembe veszik, hogy a jogsértés mennyi ideig állt fönn, hány személyt érintett, és a munkáltató korábban követett-e már el szabálysértést – válaszolta megkeresésünkre Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) sajtószóvivője, hozzátéve, hogy egyes esetekben a bírság összege akár 8 millió forint is lehet. „Mivel a gyermekmunkát jobbára más, súlyos jogsértésekkel, például feketemunkával együtt tárják fel, együttesen, ám épp a gyermekmunka miatt szigorúbban szankcionálják” - vázolja a helyzetet Gedeon.

A Munka Törvénykönyve

Munkaviszonyt a 16. életévét betöltött személy létesíthet. Ha elmúlt 15 éves és általános iskolában vagy középiskolában nappali tagozaton tanul, az iskolai szünetekben a törvényes képviselő írásos hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt. A Munka Törvénykönyve szerint a fiatal munkavállalót (aki még nem töltötte be 18. életévét) nem lehet este 22 óra és reggel 6 óra közötti időszakban foglalkoztatni. Munkaviszony létesítése előtt kötelező az előzetes egészségügyi alkalmassági vizsgálat, a napi munkaidő nem lehet több 8 óránál, és a fiatal munkavállalók nem alkalmazhatók veszélyes, vagy fejlődésük szempontjából káros munkakörökben. Őket az évi 21 nap szabadságon kívül évi további 5 nap pótszabadság illeti meg.

Ám hiába a magas bírság, a feketemunkások között továbbra is megtalálhatók a kiskorúak, jóllehet az esetek többségét eltussolják. „Ha ki is pattan egy-egy ügy, a bíróságig alig néhány jut el” – mondta Viszló László munkajogász a kérdésre, itthon jellemzőek-e a hasonló esetek. A szülők, hozzátartozók büntetőjogi felelősségre vonása kiskorúak illegális foglalkoztatásakor megkerülhetetlen, ezért nyilván egyetlen szülőnek sem érdeke, hogy kiderüljön, gyermeke dolgozik, esetleg az ő keresetéből él meg a család, vagy éppen anélkül nem tudnák fenntartani magukat. Ilyenkor azt is vizsgálják – és ez már büntetőjogi kategória –, hogyan vették rá a gyereket a munkavégzésre, kényszerítették-e – teszi hozzá Viszló László.

Idén augusztus 18-ig 14 kiskorú munkavállaló akadt fönn az ellenőrzéseken, ez a szám 2006-ban 27, míg 2007-ben 22 volt. Az OMMF közlése szerint az illegális gyermekmunka nem jellemző jogsértési forma Magyarországon: leginkább az építőiparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatják a kiskorúakat, a gyümölcs- és zöldségszedés, vagy a lapátolás, földhordás ugyanis „csak” állóképességet igényel. Májusban a Nyugat-Dunántúlon két 14 éves gyerekre bukkantak az ellenőrök, ők kitöltetlen AM-könyvvel dolgozókkal együtt gombát szedtek és válogattak. A felügyelőség jelezte, hogy az ügyben az illetékes gyámhatóságot is értesíti. Júliusban egy 13 és egy 14 éves gyermekmunkásra bukkantak ellenőrök Mocsa község közelében, a szőlőben.

„A gyermekmunka – mint probléma – nem jelenik meg százalékos arányban statisztikáinkban, ám egyre több olyan esettel találkozunk, amikor a gyerek iskola helyett koldul” – számol be tapasztalataikról Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének (MACSGYOE) elnöke. Előfordul, hogy a szülők nyomást gyakorolnak a kiskorúra, hogy iskola helyett menjen el velük gyűjtögetni, kéregetni, vagy a bevásárlóközpontokba a kocsikat visszatologatni, hogy aztán kivegyék belőle a 20 vagy 100 forintosokat. Ezeket az eseteket legtöbbször a biztonsági őrök, járókelők jelentik a rendőrségen. „Néha kiderül, a szülők mondták a gyereknek, hogy szerezzen pénzt a családnak” – teszi hozzá a szervezet elnöke, hangsúlyozva, hogy leginkább a nagyvárosokban fordul elő a pénzkereset e módja.

Hogy mit tehetnek a családsegítő szolgálatoknál dolgozó szakemberek? „Ilyenkor elindul egy gondozási folyamat, fölvesszük a kapcsolatot a családdal, kivizsgáljuk a problémát, megnézzük, mi okozza” – vázolja a segítség mikéntjét és menetét Takács, a család- és gyermeksegítő szolgálatok kettős szerepére irányítva a figyelmet. A megelőzés mellett a szervezetek feladata, hogy ha súlyos problémával szembesülnek, a gyereket hatósági intézkedéssel „védelembe vegyék”. Emellett arra is kötelezhetik a családot, hogy működjön együtt a családgondozóval. „Akadnak, akik a segítséget jó néven veszik, például így segélyhez juthatnak, ám amikor ezért tenni is kéne valamit – rendszert, állandóságot teremteni a gyermek számára –, leállnak a dolgok, sokszor évekig is eltart, míg rendeződik a helyezet” – meséli a szervezet elnöke.

Összefogás. Egyedül nem megy © sxc.hu

Akik ilyen helyzetben vannak, elvesztették a hitüket, hogy boldogulni fognak, nem tudnak kitörni, sokszor motivációjuk sincs. Nehéz nekik egy másfajta értékrendet mutatni, és pénz sincs erre – hívja fel a figyelmet a problémára a szakember. „Ők máról a holnapra élnek, nincs tegnap, nincs holnap” – teszi hozzá.

Világviszonylatban szerencsés helyzetben vagyunk, mert a gyermekmunkát a 20. század elejétől Európa-szerte büntetik, a kiskorúak foglalkoztatását szigorúan szabályozzák. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét 1989. november 20-án New Yorkban írta alá 135 állam – köztük hazánk - képviselője, 1997-ben pedig létrejött a Gyermekvédelmi Törvény, amely a 18. életévét be nem töltött fiatalok tesi és szellemi fejlődésének megóvását segíti elő.

Négy év alatt a gyerekmunkások száma világszerte 11 százalékkal csökkent, 246 millióról 218 millióra – derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2006-os felméréséből. Az 5 és 17 év közötti, veszélyes munkát végző fiatalok száma ennél jelentősebben, 26 százalékkal 126 millióra csökkent. Még azokban a térségekben is visszaszorulóban van a jelenség, ahol a nemzetgazdaság jelentős részét képezi a gyerekmunka, mint például Latin-Amerikában, Ázsiában vagy a Csendes-óceáni térségben.

Az ILO 1992-ben indította el a Gyerekmunka Eltörlésére Irányuló Nemzetközi Programját (IPEC), melynek célja, hogy támogassa az egyes országok törekvéseit, amelyek a gyermekmunka megszüntetésére irányulnak. A szervezet komoly erőforrásokkal küzd a kitűzött célok eléréséért, éves kiadása 50-60 millió dollár körül alakul. Magyarország 2008-2011-ig, a megelőző három évhez hasonlóan, az ILO helyettes tagja.

Történelmi előzmények

© hvg.hu Bár a források tanúbizonysága szerint a gyerekek munkaerejét számos országban évezredeken át felhasználták, ez nem a mostani időkben helyenként tragikus méreteket öltő haszonszerzés reményében történt. Azt a célt szolgálta, hogy a kicsik fokozatosan beletanuljanak különböző tevékenységi formákba, fizikai-szellemi érettségüknek megfelelő mértékben – emelte ki Gyermekek a történelemben című 2004-es előadásában dr. Kéri Katalin, a Pécsi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének munkatársa. „Amikor a munkahely elvált az otthontól, megváltoztak a feltételek: míg otthon a szülők vigyáztak, hogy ne terheljék túl a gyerekeket, és az életkoruknak megfelelő munkát végezték, addig az iparosodás idején Európában ugyancsak kihasználták az olcsó gyerekmunkát” – meséli a hvg.hu-nak Kéri Katalin. A harmadik világbeli országokban, Ázsiában, Afrikában ma is virágzik a kiskorúak illegális foglalkoztatása: a textiliparban, mezőgazdaságban az olcsó gyerekmunkaerőre is építenek. „Nem véletlen, hogy sok ország kozmetikázza a gyerekmunkára vonatkozó adatokat, így nem derül ki, valójában hány kiskorú dolgozik, és milyen munkakörben” – teszi hozzá a tanárnő.