szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hiába a törvényi szabályozás, világszerte több mint 200 millió gyermek húzza az igát nap mint nap. Magyarországon az illegálisan foglalkoztatott kiskorúak számát nehéz megbecsülni, évente ugyanis csak pár tucatnyian buknak le az ellenőrzéseken. Mekkora pénzbírság szabható ki a munkáltatóra, aki a 15. életévét be nem töltött fiatalt alkalmaz? Utánajártunk.

A tizenkét éves Feri nyaranta gyümölcsszedést, „betakarítást” vállal, mert édesapja egészsége két éve megromlott. „Van, hogy együtt megyünk, néha csak én szedem a zöldséget: krumplit, paradicsomot, ősszel az almát, körtét. Azt tudom, hogy ezért kapok pénzt, és kell is a családnak, bár anyukám dolgozik, takarít” – meséli az alacsonynövésű, vékony fiú, csillogó szemmel. A családi összetartás megvan. Ugyanakkor ez édeskevés. „Lelketlenség dolgoztatni. A 12 éves gyerek tartja el a családot” - fogalmaz egy, a fiúhoz közelálló ismerős, de mint mondja, ez nem az ő dolga. „Vidéken sokan vannak ezzel így, csak nem beszélnek róla” - teszi hozzá.

Kicsi a bors. De erős is?
© sxc.hu
A gyerekmunka mint társadalmi probléma egy júniusban napvilágot látott eset kapcsán ismét előtérbe került és nagy port kavart. Akkor ugyanis a munkaügyi felügyelők egy 13 éves fiúra bukkantak az M7-es autópálya zalai építkezésén, ahol az azt megelőző, februári ellenőrzésen tizennégy munkáltatóból tizenkettőnél találtak szabálytalanságokat: 23 embert munkaszerződés vagy bejelentés nélkül foglalkoztattak. Júniusban a zalai építkezésen 19 feketéző segédmunkás akadt fenn az ellenőrzésen, közülük került ki a 13 éves fiú is. A munkáltatóra a felügyelőség négymillió forintos bírságot szabott ki, mivel visszaesőnek számított, emellett arra kötelezte, hogy a szabálytalanságokat szüntesse meg.

Ha a munkáltató 15 év alatti gyermeket alkalmaz, jogellenes foglalkoztatás létesítésével kapcsolatos jogsértést követ el. Ilyenkor a bírság kiszabásakor figyelembe veszik, hogy a jogsértés mennyi ideig állt fönn, hány személyt érintett, és a munkáltató korábban követett-e már el szabálysértést – válaszolta megkeresésünkre Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) sajtószóvivője, hozzátéve, hogy egyes esetekben a bírság összege akár 8 millió forint is lehet. „Mivel a gyermekmunkát jobbára más, súlyos jogsértésekkel, például feketemunkával együtt tárják fel, együttesen, ám épp a gyermekmunka miatt szigorúbban szankcionálják” - vázolja a helyzetet Gedeon.

A Munka Törvénykönyve
Munkaviszonyt a 16. életévét betöltött személy létesíthet. Ha elmúlt 15 éves és általános iskolában vagy középiskolában nappali tagozaton tanul, az iskolai szünetekben a törvényes képviselő írásos hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt.

A Munka Törvénykönyve szerint a fiatal munkavállalót (aki még nem töltötte be 18. életévét) nem lehet este 22 óra és reggel 6 óra közötti időszakban foglalkoztatni. Munkaviszony létesítése előtt kötelező az előzetes egészségügyi alkalmassági vizsgálat, a napi munkaidő nem lehet több 8 óránál, és a fiatal munkavállalók nem alkalmazhatók veszélyes, vagy fejlődésük szempontjából káros munkakörökben. Őket az évi 21 nap szabadságon kívül évi további 5 nap pótszabadság illeti meg.
Ám hiába a magas bírság, a feketemunkások között továbbra is megtalálhatók a kiskorúak, jóllehet az esetek többségét eltussolják. „Ha ki is pattan egy-egy ügy, a bíróságig alig néhány jut el” – mondta Viszló László munkajogász a kérdésre, itthon jellemzőek-e a hasonló esetek. A szülők, hozzátartozók büntetőjogi felelősségre vonása kiskorúak illegális foglalkoztatásakor megkerülhetetlen, ezért nyilván egyetlen szülőnek sem érdeke, hogy kiderüljön, gyermeke dolgozik, esetleg az ő keresetéből él meg a család, vagy éppen anélkül nem tudnák fenntartani magukat. Ilyenkor azt is vizsgálják – és ez már büntetőjogi kategória –, hogyan vették rá a gyereket a munkavégzésre, kényszerítették-e – teszi hozzá Viszló László.

Idén augusztus 18-ig 14 kiskorú munkavállaló akadt fönn az ellenőrzéseken, ez a szám 2006-ban 27, míg 2007-ben 22 volt. Az OMMF közlése szerint az illegális gyermekmunka nem jellemző jogsértési forma Magyarországon: leginkább az építőiparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatják a kiskorúakat, a gyümölcs- és zöldségszedés, vagy a lapátolás, földhordás ugyanis „csak” állóképességet igényel. Májusban a Nyugat-Dunántúlon két 14 éves gyerekre bukkantak az ellenőrök, ők kitöltetlen AM-könyvvel dolgozókkal együtt gombát szedtek és válogattak. A felügyelőség jelezte, hogy az ügyben az illetékes gyámhatóságot is értesíti. Júliusban egy 13 és egy 14 éves gyermekmunkásra bukkantak ellenőrök Mocsa község közelében, a szőlőben.
A boldog gyerekkor vége (Oldaltörés)

„A gyermekmunka – mint probléma – nem jelenik meg százalékos arányban statisztikáinkban, ám egyre több olyan esettel találkozunk, amikor a gyerek iskola helyett koldul” – számol be tapasztalataikról Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének (MACSGYOE) elnöke. Előfordul, hogy a szülők nyomást gyakorolnak a kiskorúra, hogy iskola helyett menjen el velük gyűjtögetni, kéregetni, vagy a bevásárlóközpontokba a kocsikat visszatologatni, hogy aztán kivegyék belőle a 20 vagy 100 forintosokat. Ezeket az eseteket legtöbbször a biztonsági őrök, járókelők jelentik a rendőrségen. „Néha kiderül, a szülők mondták a gyereknek, hogy szerezzen pénzt a családnak” – teszi hozzá a szervezet elnöke, hangsúlyozva, hogy leginkább a nagyvárosokban fordul elő a pénzkereset e módja.

Hogy mit tehetnek a családsegítő szolgálatoknál dolgozó szakemberek? „Ilyenkor elindul egy gondozási folyamat, fölvesszük a kapcsolatot a családdal, kivizsgáljuk a problémát, megnézzük, mi okozza” – vázolja a segítség mikéntjét és menetét Takács, a család- és gyermeksegítő szolgálatok kettős szerepére irányítva a figyelmet. A megelőzés mellett a szervezetek feladata, hogy ha súlyos problémával szembesülnek, a gyereket hatósági intézkedéssel „védelembe vegyék”. Emellett arra is kötelezhetik a családot, hogy működjön együtt a családgondozóval. „Akadnak, akik a segítséget jó néven veszik, például így segélyhez juthatnak, ám amikor ezért tenni is kéne valamit – rendszert, állandóságot teremteni a gyermek számára –, leállnak a dolgok, sokszor évekig is eltart, míg rendeződik a helyezet” – meséli a szervezet elnöke.

Összefogás. Egyedül nem megy
© sxc.hu
Akik ilyen helyzetben vannak, elvesztették a hitüket, hogy boldogulni fognak, nem tudnak kitörni, sokszor motivációjuk sincs. Nehéz nekik egy másfajta értékrendet mutatni, és pénz sincs erre – hívja fel a figyelmet a problémára a szakember. „Ők máról a holnapra élnek, nincs tegnap, nincs holnap” – teszi hozzá.

Világviszonylatban szerencsés helyzetben vagyunk, mert a gyermekmunkát a 20. század elejétől Európa-szerte büntetik, a kiskorúak foglalkoztatását szigorúan szabályozzák. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét 1989. november 20-án New Yorkban írta alá 135 állam – köztük hazánk - képviselője, 1997-ben pedig létrejött a Gyermekvédelmi Törvény, amely a 18. életévét be nem töltött fiatalok tesi és szellemi fejlődésének megóvását segíti elő.

Négy év alatt a gyerekmunkások száma világszerte 11 százalékkal csökkent, 246 millióról 218 millióra – derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2006-os felméréséből. Az 5 és 17 év közötti, veszélyes munkát végző fiatalok száma ennél jelentősebben, 26 százalékkal 126 millióra csökkent. Még azokban a térségekben is visszaszorulóban van a jelenség, ahol a nemzetgazdaság jelentős részét képezi a gyerekmunka, mint például Latin-Amerikában, Ázsiában vagy a Csendes-óceáni térségben.

Az ILO 1992-ben indította el a Gyerekmunka Eltörlésére Irányuló Nemzetközi Programját (IPEC), melynek célja, hogy támogassa az egyes országok törekvéseit, amelyek a gyermekmunka megszüntetésére irányulnak. A szervezet komoly erőforrásokkal küzd a kitűzött célok eléréséért, éves kiadása 50-60 millió dollár körül alakul. Magyarország 2008-2011-ig, a megelőző három évhez hasonlóan, az ILO helyettes tagja.

Történelmi előzmények

© hvg.hu
Bár a források tanúbizonysága szerint a gyerekek munkaerejét számos országban évezredeken át felhasználták, ez nem a mostani időkben helyenként tragikus méreteket öltő haszonszerzés reményében történt. Azt a célt
szolgálta, hogy a kicsik fokozatosan beletanuljanak különböző tevékenységi formákba, fizikai-szellemi érettségüknek megfelelő mértékben – emelte ki Gyermekek a történelemben című 2004-es előadásában dr. Kéri Katalin, a Pécsi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének munkatársa.

„Amikor a munkahely elvált az otthontól, megváltoztak a feltételek: míg otthon a szülők vigyáztak, hogy ne terheljék túl a gyerekeket, és az életkoruknak megfelelő munkát végezték, addig az iparosodás idején Európában ugyancsak kihasználták az olcsó gyerekmunkát” – meséli a hvg.hu-nak Kéri Katalin. A harmadik világbeli országokban, Ázsiában, Afrikában ma is virágzik a kiskorúak illegális foglalkoztatása: a textiliparban, mezőgazdaságban az olcsó gyerekmunkaerőre is építenek. „Nem véletlen, hogy sok ország kozmetikázza a gyerekmunkára vonatkozó adatokat, így nem derül ki, valójában hány kiskorú dolgozik, és milyen munkakörben” – teszi hozzá a tanárnő.

















hvg.hu Karrier

„Ha jönnek ellenőrizni, futni kell!”

A nyugdíjrendszer változásai, az új szabályok sokakat arra késztetnek, hogy lemondjanak az állam által biztosított, jól megérdemelt havonkénti juttatásukról, és fenntartsák munkaviszonyukat, amíg csak lehet. Másoknak marad az eltitkolt pluszjövedelem, a sutyiban szerzett mellékes. Ki hogyan boldogul? Az érintettek beszélnek minderről.

hvg.hu Karrier

„Az utcasöprés is egy lehetőség”

Kasza, kapa, gereblye? Hol keres munkát, akinek nincs szakképzettsége?Utánanéztünk, milyen idénymunkákat kínálnak ősszel, és mi az, amit most egy évig elfelejthetünk.

Fillérekből működik, elnyűtt gumiabroncsokból áll össze egy új víztisztító-sótalanító berendezés, amelynek sokan örülnetnek

Fillérekből működik, elnyűtt gumiabroncsokból áll össze egy új víztisztító-sótalanító berendezés, amelynek sokan örülnetnek

Négy szó, amivel elképesztő károkat lehet okozni: régen minden jobb volt

Négy szó, amivel elképesztő károkat lehet okozni: régen minden jobb volt

Túl optimista a kormány, de az Erste szerint nincs ok kétségbe esni

Túl optimista a kormány, de az Erste szerint nincs ok kétségbe esni

Égető kérdések – mutatjuk, mi a baj a füsttel

Égető kérdések – mutatjuk, mi a baj a füsttel