Alkalmi munka: hogyan, kinek jövedelmező?

Utolsó frissítés:

Egyre népszerűbb hazánkban is az atipikus foglalkoztatási formák beépülése a munkaerő-piaci folyamatokba. Ezek közül leginkább az alkalmi munkavállalásra jellemző, hogy olyan dolgozni kívánó magánszemélyek számára is legális munkalehetőséget teremt, akiknek kevés esélyük nyílik az azonnali hosszú távú elhelyezkedésre. De vajon az elmúlt tíz évben az alkalmi foglalkoztatás valóban sok munkanélküli és egyéb hátrányos helyzetű számára teremtett lehetőséget?

Magyarországon 1997 óta nyílik lehetőségünk alkalmi munkát vállalni törvényes keretek között. Azonban e foglalkoztatási forma igazán csak az ezredfordulót követően vált igazán népszerűvé, ugyanis ekkortól lehetett a verseny- és közszférában is alkalmazni az alkalmi munkát vállalókat. Az évek múltával kiterjesztették az alkalmi munkavállalói könyv (AM-könyv) használatának további feltételrendszerét is, valamint egyéb költségcsökkentési módszerek, illetve kedvezmények segítségével vált egyre népesebbé az alkalmi munkavállalók tábora (a 2000. évhez képest 2005-re 984 százalékkal emelkedett a kiváltott AM-könyvek száma), amelyet nagyrészt a regisztrált munkanélküliek képviseltek éveken át.

A felhasznált AM könyvekben összesen igazolt napok száma 2005-ben már mintegy 11 ezer fő éves munkájának felelt meg. Ugyanakkor ennek az atipikus formának vannak árnyoldalai is. Hallani olyan esetekről, hogy egyes munkáltatók megszüntetik az Mt. hatálya alá tartozó munkaszerződéseket, és ehelyett AM-könyvvel foglalkoztatják dolgozóikat, hiszen ily módon közterheket takaríthatnak meg. Az alkalmi munkavállalás feltételrendszerét több szempontból is rugalmasabbá kellene tenni - teszi hozzá Horváth Anna, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója. "Egyrészt a napi kifizethető összeg mértékének emelésére lenne szükség, hiszen a feketefoglalkoztatásban megkereshető napidíj jóval meghaladja a legális keretek között adható bér összegét. Másrészt az egy évben ledolgozható összmunkanapok száma is alacsony." (Egy munkáltató havonta legfeljebb 15 napra alkalmazhatja ugyanazt az alkalmi munkavállalót, egy évben pedig 90, több munkáltató összesen 120 napig. Az alkalmi munkavállaló folyamatosan csak 5 napig dolgozhat ugyanannál a munkáltatónál.)
 
Vucskó Bernadett, a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. projektvezetője kiemelte azt is, hogy az "alkalmi foglalkoztatás még mindig inkább a gazdaság egyes szektoraira jellemző, úgymint az építőipari segédmunkára, a termelő szektorban jellemző projekt- és szezonális, illetve további, szaktudást nem igénylő munkákra". Horváth Anna ehhez kapcsolódóan hozzátette, hogy pontosan e munkakörök esetén a leggyakoribb a feketefoglalkoztatás, amellyel a magasabb bérek miatt nehéz versenyre kelni.

Az alkalmi foglalkoztatás előnyei

Aki azonban legális kereteket szeretne adni foglalkoztatási módjának, és nem tud hosszú távú munkalehetőséget biztosítani, annak valóban az alkalmi foglalkoztatás jelenti a megoldást. Horváth Anna különösen fontosnak tartja az alkalmi munkavállalás lehetőségének folyamatos kommunikálását, és az ezzel kapcsolatos szakszerű tanácsadást. Különösen a mikrovállalkozások számára jelent óriási segítséget, ha a cégvezetők a lehető legtöbb információ birtokában döntenek munkaügyi folyamataikról.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A folytatáshoz kattintson ide.