Jócskán megtépázta néhány patinás nagy egyetem nimbuszát az akkreditációs testület, amikor a tavasszal egyre-másra dobta vissza a mesterképzés indítására beadott pályázataikat.

Egyetemek a pácban: tömegmészárlás az akkreditációs kérelmek között - ezzel a címmel tudósított a Hírszerző internetes portál két hete arról, hogy az egyetemi-főiskolai szakok engedélyezéséről első körben döntő Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) legutóbb 138 mesterképzési kérelemből 58-at elutasított. A másfél-két éves mesterképzések zöme 2009-től indul majd be, s ezeken a hároméves alapképzésen túljutott hallgatók - országos átlagban - mintegy harmada szerezhet egyetemi diplomát. A témában az elmúlt hetekben megjelent sajtótudósítások egy része ugyanakkor sejteni engedte: mintha nem lenne minden rendben a mesterképzés akkreditációja körül, például azért, mert egyes döntésekben a szakmai értékeken kívül az intézményi lobbierő is szerepet játszhat.

A MAB felvette a kesztyűt. Július közepén a testület közleményben tartotta szükségesnek leszögezni, hogy eddig csupán a mesterszak-létesítési kérelmek 18 százalékát utasította vissza, s a számokat némi homályos viszontinszinuációval is megspékelte, felvetve: a megjelent sajtóinformációk esetleg "szándékosan félrevezetőek s zavart keltőek". A beadványok egy része nem kellően kidolgozott, pontatlan, tartalmilag kiegyensúlyozatlan, esetenként pedig hiányoznak a tárgyi és személyi feltételek - így a MAB-közlemény, amely külön is kitér az intercity-professzorkodásnak nevezett jelenségre, vagyis arra, hogy 2007-ig lehetőség volt az akkreditációnál egy oktatót több intézménynél is figyelembe venni.

© Horváth Szabolcs
A fenti hiányosságok még a legjobbnak tartott intézményekre is igazak lehetnek - bizonygatja elfogulatlanságát a MAB. A testület májusi, illetve júliusi döntéseit tartalmazó lista mindettől függetlenül tartalmaz a kívülálló számára meghökkentő tényeket. Feltűnő például, hogy a kifejezetten elit intézményként számon tartott Közép-európai Egyetem (CEU) mindeddig nem tudott a MAB számára elfogadható mesterképzési beadványt produkálni nemzetközi környezet-közpolitika és menedzsment szakon, az iparművészeti oktatás magyarországi fellegvárának számító Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek pedig a design- és művészetstratégiai, a stúdióművészeti és a médiaművészeti mesterképzése egyaránt elvérzett. Talán ennél is meglepőbb a Pázmány Péter Katolikus Egyetem esete, amely klasszika-filológiából nem vitte át a lécet, vagy a Semmelweis Egyetemé, ahol a népegészségügyi szak találtatott könnyűnek.

Az igazi vérfürdő azonban a tudományegyetemek nyelvi-nyelvtanári szakjain zajlott. A bizottság nem támogatta egyebek mellett a Szegedi Tudományegyetem anglisztikai és angoltanári mesterképzését, a Debreceni Egyetem francia szakát, továbbá az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) az angoltanári, továbbá a francia, az olasz, a portugál, a román és az újgörög specializált képzést. Az ELTE-re amúgy is rájárt a rúd; az évente egy-két szakembert kibocsátó úgynevezett kis szakok közül kihullott a rostán a középkor-kutatói, a Távol-Kelet-szakértői és az afrikanisztikai mesterképzés.

Vannak ugyanakkor akkreditációs sikertörténetek is, mégpedig nem is feltétlenül a legpatinásabb univerzitások nevéhez köthetően. A múlt héten jelentették be például, hogy tanítók és óvópedagógusok a jövőben egyetemi diplomát szerezhetnek a Pécsi Tudományegyetem Szekszárdi Főiskolai Karán. Hasonló sikert könyvelhet el a Nyíregyházi Főiskola, amely mezőgazdasági mérnöki szakon, illetve a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola, amely szlavisztikából folytathat majd egyetemi, azaz mesterképzést.

Kérdés, hogy ha a most sikertelenül próbálkozók újabb nekifutásai is eredménytelenek lesznek, mindez mennyiben írja majd át a felsőoktatási népszerűségi listákat. A speciális kis szakokra alighanem nehéz idők várnak, nem kizárt ugyanis, hogy ezek egyáltalán nem lesznek képesek megfelelni a szabályoknak. Vannak szakemberek, akik szerint a különleges szakok esetén könnyítésre lehet szükség. Megfelelő minősítéssel rendelkező jogász, mérnök vagy mondjuk történész oktatókat ugyanis sokkal egyszerűbb "felmutatni" - érvelnek -, mint mondjuk az afrikanisztikai tanulmányokat oktatni képes, elvárt képzettségű szakembereket, vagy például olyan skandinavistákat, akiknek nyelvészeti-irodalomtudományi szaktudása magas szintű dán vagy norvég nyelvismerettel párosul. "Ha egy sportolónkat be akarjuk nevezni az olimpiára, nem a nevezési követelmények leszállításában kell mesterkednünk, hanem akár itthon, akár külföldön kell felkészítenünk őket" - érvelt ugyanakkor a HVG-nek Bazsa György, a MAB elnöke, utalva arra, hogy nem kötelező minden szakembert Magyarországon képezni. További következmény lehet, hogy a nagynevű presztízsintézmények iránt csökken a kereslet, nő viszont azok iránt, amelyek egy helyen kínálják az alap- és a mesterképzést. Nyilván e megfontolásból is igyekszik néhány, alapképzési helyeit betölteni nem tudó főiskola vagy főiskolai kar előremenekülni, vagyis amolyan mesterképzési központtá válni, ezzel ugyanis a főiskolai szintű oktatását is vonzóbbá teheti a felvételizők szemében.

TÖMÖRY ÁKOS

hvg.hu Karrier

Top főiskolai szakok - ilyen fizetésekre számíthatsz

Bekerülni azokra a szakokra, ahol a legnagyobb a túljelentkezés, komoly teljesítmény. De felmerül a kérdés, mit is nyerünk mindezzel. Részesei leszünk a divat diktálta trendeknek, jól csengő szakmát szerzünk, de tényleg ez jelenti az utat a siker felé? Vagy a menedzsment, a gazdaság és más jól csengő kifejezések áldozataivá válunk? A top tíz szak elvégzésével ugyanis még korántsem jár együtt a luxusautó vagy a balatoni villa, viszont jó eséllyel találhatjuk szembe magunkat a munkaerőpiaci túlkínálattal.

Karrier

Az első bolognai végzősök: mi lesz velük?

A lehető legtovább koptatnák az egyetemi padokat az új rendszerű alapképzést elsőként az idén elvégző hallgatók. Talán bölcsen is teszik, a munkaerőpiacon ugyanis egyelőre bizonytalanság fogadja őket.

MTI Karrier

Nincs diploma nyelvvizsga nélkül: hol a legrosszabb a helyzet?

Bár több mint tíz éve a diploma megszerzésének feltétele a nyelvvizsga, eltérő mértékben, de az MTI által megkérdezett valamennyi felsőoktatási intézményben jellemző volt még az idei diplomaosztáskor is, hogy a diákok egy része azért nem kaphatta kézhez felsőfokú végzettségét igazoló oklevelét, mert nem volt meg az ehhez szükséges nyelvvizsgája.

BMW 330e plugin teszt – mint egy Prius, amit vezetni is jó

BMW 330e plugin teszt – mint egy Prius, amit vezetni is jó

Nagyon jó hír: sikerült létrehozni a kihalás szélén álló északi szélesszájú orrszarvú újabb embrióját

Nagyon jó hír: sikerült létrehozni a kihalás szélén álló északi szélesszájú orrszarvú újabb embrióját

Megjelent Eminem új albuma

Megjelent Eminem új albuma

Ha száraz lábbal járná be a miskolctapolcai barlangfürdőt, most itt az alkalom

Ha száraz lábbal járná be a miskolctapolcai barlangfürdőt, most itt az alkalom

Meghalt Tolkien fia, aki utálta A Gyűrűk Ura-filmeket

Meghalt Tolkien fia, aki utálta A Gyűrűk Ura-filmeket

Nem okoz meglepetést a hétvégi időjárás

Nem okoz meglepetést a hétvégi időjárás