Nagy-Britannia tűnt öt éve az ígéret földjének a frissen EU-polgárrá vált kelet-európai munkavállalók szemében, és 2004 tavaszán kevesen gondolták, hogy fél évtized múltán a jobb megélhetés reményében inkább a hazatérést fogják választani.
Nagy-Britannia volt a legnagyobb EU-tagállam, amely a 2004-es bővítés után azonnal megnyitotta munkapiacát az új kelet-európai uniós tagállamok előtt. Azóta hozzávetőleg egymillió keleti munkavállaló érkezett - kétharmaduk Lengyelországból -, egybehangzó becslések szerint azonban a kelet-európaiak fele már haza is ment. Ráadásul - a brit gazdaság mély válsága és a font jelentős árfolyam-veszteségei miatt - az EU-bővítés óta nem tapasztalt mélypontra süllyedt a Nagy-Britanniában újonnan szerencsét próbáló kelet-európai EU-munkavállalók száma.
A brit belügyminisztérium által nemrég kiadott legújabb negyedéves statisztika szerint a tavalyi utolsó negyedévben a 2004-ben uniós taggá vált nyolc kelet-európai országból - Magyarországról, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Szlovéniából és a balti államokból - 29 ezer új munkavállaló jegyeztette be nagy-britanniai állását. Az egy évvel korábbi azonos időszakban 53 ezren érkeztek a térségből a brit munkapiacra.
Az új összesítés szerint 2008 egészében is csak 165 ezer keleti munkavállaló kérte állása bejegyzését. Az újonnan érkező kelet-európaiak száma 2007-ben 218 ezer, 2006-ban még 235 ezer volt; ez utóbbi adat az eddigi éves csúcs. Az egyre súlyosbodó - már jóval kétmillió fölötti - munkanélküliségtől rettegő britek nem is bánják a kelet-európaiak áradatának apadását.
A Financial Times nemrégiben öt nagy EU-tagállamban - Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban - tette fel azt a kérdést, hogy a helyiek mennyire támogatják vagy ellenzik a külföldi uniós állampolgárok szabad munkavállalását országukban.
A felmérés szerint a legnagyobb ellenszenv Nagy-Britanniában mutatkozott: itt a válaszolók 54 százaléka mondta azt, hogy "valamennyire", vagy "erősen" ellenzi az EU-jogszabályokban rögzített munkavállalási szabadságot, amelyet alig több 30 százalékuk támogat.
A tekintélyes londoni napilap kimutatta azt is, hogy egyre több brit jelentkezik az eddig jórészt kelet-európai EU-munkavállalók által betöltött, alacsony fizetésű, nehéz fizikai munkával járó állásokra a súlyos recesszió nyomán tömegessé váló hazai munkanélküliség miatt.
A helyzetet jellemzi, hogy egy kis vidéki állatkert által - főleg diákoknak és nyári szezonmunkásoknak - nemrégiben meghirdetett 150 felszolgálói, ajándéktárgy-árusítói, állatgondozói és takarítói állásra háromezren jelentkeztek, köztük számos, korábban magas jövedelmű diplomás.
