szerző:
hvg.hu

A munkaerő-piaci válság negatív hozadékaitól, ha önerőnkből nem megy, szakember segítségével szabadulhatunk meg. Ezúttal arra keressük a választ, hogyan dolgozható fel a munkahelyi stressz, bizonytalanság, a leépítés okozta trauma a pszichodráma segítségével.

„Másfél évig jártam egy pszichodráma csoportba, főleg önismereti és személyiségfejlesztő gyakorlatokat végeztünk. Mivel korábban gondom volt a beilleszkedéssel, rettegtem, hogy nem felelek meg a főnököm elvárásainak – egy év alatt három munkahelyem volt, de sehol sem éreztem jól magam –, először pszichológushoz mentem, majd beiratkoztam egy 180 órás kurzusra” – meséli Kálmán, aki 150 órás „terápián” van túl, és optimistán tekint a jövőbe. Napi négy órában dolgozik ügyfélszolgálatosként, ám, mint mondja, csak addig marad jelenlegi helyén, míg befejezi a csoportterápiát, utána vált. „Jót tettek a foglalkozások, kibeszéltem magamból a félelmeimet. Bár alapvetően nehezen nyílok meg, pár hét után sikerült felvennem a ritmust, a beilleszkedéssel érdekes módon itt nem voltak gondjaim. Láttam, hogy a többiek hasonló problémákkal küzdenek – meséli a 30 éves férfi.

A pszichodráma csoportos foglalkozás, az ember nem egyetlen személlyel osztja meg problémáit, hanem egy egész közösséggel. Nem párbeszédet folytat – mint a pszichológussal –, hanem egyidejűleg több hasonló élethelyzetben lévő társához szól, közösen keresnek megoldást a gondjaikra – válaszolja Jamnik Judit pszichodráma-vezető, mentálhigiénés szakember a kérdésre, miért alkalmas a munkahelyi stressz, a bizonytalanság kezelésére a pszichodráma. Az önismereti módszer lényege, hogy az egyén a valós élethelyzetekhez hasonló szituációkban, azokat átélve választ kap kérdéseire, a lelki okokra, amelyek tetteit meghatározzák, életkörülményeire hatással vannak. Mivel mindez általában 15-25 fős csoportban történik, mások problémáit is átláthatja, beleélheti magát a többiek helyzetébe, elemezheti saját – és mások – viselkedését. Miért van erre szükség? Jamnik Judit a rendszerváltás óta munkaerő-piaci reintegrációval is foglalkozik, munkanélkülieket készít fel a visszatérésre, ám tapasztalatai szerint az alapvető probléma ezen a téren évtizedek óta nem változik.

Csapatjáték. Válságos helyzetben
© sxc.hu
„Az emberek ugyanúgy csodálkoznak azon ma is, hogy megszűnik a munkahelyük. Nincsenek felkészülve erre. Többségük azzal számol, hogy kitanulja a szakmáját, aztán a nyugdíjig dolgozik. Sokukban föl sem merül, hogy lépést tartsanak a változásokkal, továbbképezzék magukat, fejlesszék képességeiket, nyitottak legyenek az újdonságokra” – véli a szakember, hozzátéve, hogy a kudarcért (elbocsátás, tartós munkanélküliség) sokan másokat okolnak, a munkaadóra vagy az államra hárítva a felelősséget. Általánosítani persze nem szabad, hangsúlyozza, de a tendencia e téren húsz év alatt nem változott. Véleménye szerint az lehet a megoldás, ha a dolgozók lépést tartanak a korral, figyelik, mikor, merre lehet nyitni, hogyan tudnak tovább lépni, különösen most, amikor a cégek többsége minimalizálja a dolgozói létszámot. „A legnagyobb gondot a lelkesedés, a motiváció hiánya okozza” – teszi hozzá.

Akadnak olyanok, akiknek a pszichodráma-foglalkozás kötelező, őket nehezebb motiválni. A munkaügyi központok uniós pályázati pénzekből rendszeresen finanszíroznak tréningeket a munkaerő-piacról korábban kiszorulóknak, a tartósan munkanélkülieknek, akik nehezen tudnak visszatérni. „Akik így kerülnek hozzám, valamilyen átképzésen, továbbképzésen fognak részt venni, a tréning számukra kötelező. Először tudatosítani kell bennük, hogy változik az életük, új irányt, szakmát kell választaniuk, ehhez pedig hozzátartozik a tanulás is, hogy rendszeresen bejárnak az órákra” – mondja a pszichodráma-vezető. Az átképzésben résztvevők pszichodráma kurzusa általában rövid, húsz-harminc óra, ezt napi négy-öt órás lebontásban egy hét alatt le lehet zavarni. Utókövetés nélkül azonban majdhogynem haszontalan – véli Jamnik Judit. A mélyreható változásokhoz a motiváció, lelkesedés mellett általában 140-180 óra, összesen egy-másfél év szükséges. Abban több szakmabeli is egyetért, hogy a munkaerő-piacról frissen kikerülőkkel a legegyszerűbb foglalkozni, mert ők még nem gubóztak be, mint a tartósan munkanélküliek többsége. Utóbbiaknál az elkeseredettség gyakran depresszióval, alkoholizmussal és egyéb lelki bajokkal, függőségekkel társulhat.

Gyakorlati kérdések (Oldaltörés)

Hogyan zajlik egy pszichodráma-foglalkozás? A résztvevők alkatuknál fogva könnyebben vagy épp nehezebben nyílnak meg, ezért bizalomépítő gyakorlatokkal érdemes indítani, hogy zavartalan, fesztelen légkörben kezdődjön a munka (ilyen például a vakvezető-gyakorlat, amikor az egyik fél kézenfogva vezeti a másikat, akinek be van kötve a szeme). A bizalomépítésben az is sokat segít, hogy az elején elhangzik az alapszabály: minden, ami a foglalkozásokon elhangzik, csoporttitok, nem szivároghat ki, csak a résztvevőkre tartozik. Minden nap azzal kezdődik, hogy a csoport tagjai számba veszik az előző foglalkozáson elért eredményeket, és kitűzik az újabb célt, hogy a nap végére mit szeretnének elérni. A különböző gyakorlatok – improvizációs feladatok egy-egy élethelyzetre, némajáték, önismereti és készségfejlesztő játékok, bizalomépítő feladatok – során azonban mindig adódhatnak váratlan események. Jamnik Judit szerint egy 20-25 fős csoportban a második-harmadik foglalkozás alkalmával biztos, hogy valakinél felszínre törnek a rossz emlékek: fel nem dolgozott gyász, válás, párkapcsolati problémák, családi gondok. Ilyenkor az illető elérzékenyül, gyakran sírva fakad, szembesülnie kell az érzéseivel, amelyeket addig esetleg elfojtott. A feldolgozásban azonban már segítenek a többiek: mindig akad, aki már átélt hasonlót, és azzal, hogy elmondja saját történetét, erősíti a másikat.

„Sokat vártam a pszichodráma-foglalkozásoktól, de a végén elmaradt az átütő siker, nem erősödtem meg lelkileg” – meséli Renáta, aki azok közé tartozik, akiknél a 140 órás csoportos terápia nem bizonyult jó kiindulási alapnak. „Hiába jöttem rá, mi vezetett ahhoz, hogy elbocsátottak a munkahelyemről és dolgoztam fel az 'élményt', továbblépni már nem tudtam. Zárkózott vagyok, nehezen nyílok meg. Talán ez volt a kudarc oka. Azóta eltelt két hónap. Négy állásinterjún vagyok túl, de mindegyiken leblokkoltam” – meséli a pénzügyi területen dolgozó 35 éves nő. A tréningen, mint mondja, leginkább önismereti kérdésekkel foglalkoztak, érintőlegesen a pályamódosítással járó problémákkal. Ám az esete rávilágít arra, hogy a pszichodráma nem mindenki számára járható út, nem jól bevált recept, csak lehetőség, hogy ha valaki változtatni akar az életén, mások segítségével, társaságban és társasággal is megtehesse. A siker azonban rajta múlik.

A kezdetek

A pszichodráma a modern csoportterápia egyik ága. Módszertanát Jacob Levy Moreno dolgozta ki az 1920-as évek végén. Lényege, hogy az egyén egy csoport tagjaként különböző – mesterséges, védett környezetben eljátszott – helyzetekben helytáll. Ezek a szituációk nem valóságosak ugyan, ámde rávilágítanak tetteinek mozgatórugóira, felszínre hozzák a problémák okait. Moreno első, a témában írt átfogó műve 1934-ben jelent meg, Who shall survive  (Ki fogja túlélni?) címmel. Az első pszichodráma intézet 1942-ben jött létre New Yorkban. Itthon az 1960-as évek végén Mérei Ferenc pszichológus ültette át a gyakorlatba Moreno elméletét.

A pszichodráma-foglalkozások nem ingyenesek, jellegüktől függően általában 6-10 ezer forintba kerülnek alkalmanként (8 órás összejövetel). A terápiás módszert a klinikumban is használják, de az élet számos területén hasznos lehet, például konfliktuskezelésben, pályamódosításkor, a férfi-női szerepek, párkapcsolati kérdések tisztázásában. Akad olyan vállalat, amelyik úgynevezett gondoskodó elbocsátás keretében azoknak a munkavállalóknak szervez önismereti tréninget, esetenként pszichodráma-foglalkozást, akiket a közeljövőben el fog bocsátani vagy már el is küldött. Ők – ha mást nem is – lehetőséget kapnak a továbblépésre.



















hvg.hu Karrier

Testi örömök a munkahelyen

Egy kis kocogás munka előtt, ebédszünet a relaxációs szobában, esetleg egy frissítő masszázs délután? Utánanéztünk, hogyan alakul a munkahelyi egészségvédelem itthon, mit tesznek a cégek, hogy hozzájáruljanak dolgozóik testi és lelki épségének megóvásához? Elmélet és gyakorlat.

Megkérték a sárga mellényeseket, hogy inkább ne tüntessenek

Megkérték a sárga mellényeseket, hogy inkább ne tüntessenek

Kovács Zoltán most a Washington Postot osztotta ki CEU-ügyben

Kovács Zoltán most a Washington Postot osztotta ki CEU-ügyben

Komoly havazás jöhet a hétvégén

Komoly havazás jöhet a hétvégén

Videón, ahogy Orbán TEK-es testőrei a parlamentbe rohannak

Videón, ahogy Orbán TEK-es testőrei a parlamentbe rohannak

Orbán: A keresztény kultúrára lőttek Strasbourgban

Orbán: A keresztény kultúrára lőttek Strasbourgban

Rettegésben tartotta a gyermekotthon lakóit egy testvérpár

Rettegésben tartotta a gyermekotthon lakóit egy testvérpár