Mit tehetnek a munkát kereső diákok, milyen eszközeik vannak arra, hogy megkapják járandóságukat és a nyári munka ne legyen rémálom? A Fürge Diák Iskolaszövetkezet összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat.
1. Munkát vállalni 15 éves kortól, iskolai szünetben szülői engedéllyel, 16 éves kortól engedély nélkül és szorgalmi időszakban is lehet.
2. A munka megkezdése előtt kötelező írásos munkaszerződést kötni. Ennek tartalmaznia kell a munkavégzés helyét, a munkakör megnevezését és a munkabér összegét. A szerződést csak akkor szabad aláírni, ha ezek is benne vannak.
3. Bruttó 411 forint/óra (ez teljes hónapra 71 500 forintot jelent) összeg alatti kifizetés jogszerűtlen.
4. A munkáltató köteles írásban tájékoztatni (amennyiben a szerződésben nem szerepel) a munkavállalót a bérfizetés napjáról, a munkaidőről, munkaköri feladatairól és egyéb feltételekről.
5. A munkába állással kapcsolatos összes költség a munkáltatót terheli (orvosi vizsgálat, munkába járás vidékre, stb.). Abban az esetben, ha a munkavállalónak előre be kell fizetni egy összeget, nem árt, ha körültekintő, és alaposan utánajár, miért fizet (például eszköz, termék vagy ruha, ami a munka végén az övé) és ügyel arra, hogy legyen írásos nyoma, mennyit és mire fizetett ki.
© sxc.hu |
6. A diák munkakörébe tartozó feladatokat a munkáltató nem változtathatja meg lényegesen. Ha például a munkáltató beltéri könnyű fizikai munkára vette fel a diákot, és arra utasítja, hogy kültéren végezzen nehéz fizikai munkát, a munkavállalónak jeleznie kell, hogy nem ezért alkalmazták.
7. A 18 év alatti munkavállaló hetente legfeljebb 40 órát dolgozhat, este 22 és reggel 6 óra között nem.
8. Ha a diák műszakos munkarendben, délután dolgozik, vagy ha elmúlt 18 éves és éjszaka (22-06 óráig) dolgozik, esetleg túlórázik, a szerződésben szereplő bérén felül pótlékok illetik meg. A pótlékoknak szerepelnie kell a tájékoztatásban (4. pont). Ha ebben nem szerepel, rá kell kérdeznie, és alá kell íratnia a munkáltatóval.
9. A munkabérről a munkavállalónak írásos elszámolást kell kapnia: ennek tartalmaznia kell, hogyan alakult bruttó bére, abból mennyit vont le a munkaadó, azaz hogyan jött ki a nettó bér.
10. A munkabérből csak olyan összegeket vonhat le a munkáltató, amelyet törvény ír elő (pl. adóelőleg, járulékok), vagy amelynek levonásához a szerződés megkötésekor a munkavállaló írásban hozzájárult. Ha tehát a munka végeztével az étkezésre, szállásra, utaztatásra, vagy bármi másra hivatkozva le akarnak vonni a fizetéséből és ehhez az alkalmazott nem járult hozzá írásban, reklamálnia kell, és a teljes összeget kérni.
11. A diák munkavállaló ne mondjon le jogairól! Ha a fenti javaslatok szerint jár el, és a munkáltató visszautasítja kérését, jogszabályt sért. Jogorvoslatért az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőséghez, vagy munkaügyi bírósághoz fordulhat.