Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A felsőoktatásba bekerülő hallgatók felének volt közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgája a 2007/2008-as tanévben, az intézmények nagyon fontosnak tartják az idegennyelv-tanulást, ezért egy részük azt ingyenesen, vagy részben támogatott formában biztosítja - közölte az oktatási tárca.
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint etikátlan, hogy csak az a hallgató szerezhet diplomát, akinek van középfokú "C" típusú nyelvvizsgája. A szülői szervezet álláspontja szerint az alapképzésben megszerzett végzettséget bizonyító oklevél kiadását nem lehet diszkriminatív feltételhez kötni, hiszen a felsőoktatási intézmények nem készítik fel a hallgatókat a nyelvvizsgára. Az MSZOE többi között a nyelvvizsgáért adott többletpontok eltörlését javasolja.
Az oktatási tárca sajtóirodája közölte: a felsőoktatási törvény alapján a képesítési követelményekről szóló kormányrendeletek határozzák meg a nyelvvizsga-követelményeket. 2002-től a kormányrendelet valamennyi képzési területen, szakmacsoportban államinyelvvizsga-követelményt rögzít. A felsőoktatásról szóló 2005. évi jogszabály törvényi szinten határozza meg, hogy a felsőoktatásban diplomát szerzők legalább középfokú „C” típusú nyelvvizsgával rendelkezzenek.
A minisztérium közleménye szerint a felsőoktatásban 2007-2008-ban a felvettek csaknem 50 százalékának már volt közép- vagy felsőfokú „C” típusú nyelvvizsgája. Mint írták, a felsőoktatási intézmények egy része nagyon fontosnak tartja az idegennyelv-tanulást, ezért ingyenes, vagy részben támogatott formában biztosítja az idegennyelv-tanulást a hallgatóknak.
Sokszínű a felvett hallgatók összetétele nyelvtudás szempontjából is. Azok a hallgatók, akik már érettségit követően közvetlenül kerülnek a felsőoktatásba, a nyelvi követelmények teljesítése alól nyelvvizsga birtokában már mentesülhetnek, de igénybe vehetik az egyetem nyelvi kurzusait.
Középiskolások előtt is ismert ugyanakkor, hogy a nyelvi érettségit elfogadják, számolnak utána pontot. Az emelt szintű érettségi legalább 60 százalékos eredménye egyenlő a nyelvvizsgával. A többletpont rendszerében 1990 óta támogatott a nyelvtudás, amely a diákot is, és az iskolákat is ösztönözi a nyelvi képzés biztosítására.
A felsőoktatásban azok számára jelent párhuzamos tanulmányokat az idegennyelvi követelmény teljesítése, akik a közoktatásban azt nem tudják teljesíteni. A most kikerülő érettségizők esetében ez már természetes követelmény. Nem célszerű visszalépni ebben - hangsúlyozta a tárca.
Mi számít államilag elismert nyelvvizsgának? Hol, mennyit kell fizetnünk, ha számot akarunk adni nyelvtudásunkról? Megnéztük, hogyan változott a nyelvvizsgapiac az elmúlt években. Gyakorlati kérdések, hasznos információk.
Sebestyén Géza szerint ezt az támasztja alá, hogy ma egy, az alsó jövedelmi ötödbe tartozó családnak több mobilja és laptopja, és majdnem annyi autója van, mint 2010-ben a leggazdagabb 20 százalék egy háztartásának.