Azért van szükség egy új munka törvénykönyvre, mert az utóbbi években romlott Magyarország versenyképessége és gazdasági mutatói, valamint nagyon alacsony szinten van a foglalkoztatás - mondta Báti Ferenc. Az AmCham, a HOA, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH) és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kezdeményezésének célja, hogy érdemi vita induljon az új Munka Törvénykönyvéről, és ennek köszönhetően hamarosan létrejöjjön az ország versenyképességét javító szabályozás.

A kamarák és a HOA, a konferencia alkalmából kiadott közös állásfoglalásában leszögezi: az eredményes válságkezelésnek is feltétele a munkajogi szabályozás új alapokra helyezése. A szervezetek szerint az új szabályozásnak egyszerre kell szolgálnia a munkahelyek védelmét, serkentenie a gazdasági növekedést, és a legitim foglalkoztatás elterjedését. 
 
Az AmCham, a HOA, a BCCH, és a DUIHK hangsúlyozza: az új szabályozás kialakításánál figyelembe kell venni a fenntarthatóság, a jogbiztonság, és rugalmasság elveit. Utóbbi azért fontos, mert a gyors piaci változások a munkaerőpiacokat is összetetté tették. Ezenkívül a munkavállalók és a munkáltatók egyaránt érdekeltek egy könnyen, jogi képzettség nélkül is érthető és használható Munka Törvénykönyve megalkotásában.

Pataky Péter szerint az 1992-ben hatályba lépett Munka Törvénykönyve (MT) helyett olyan új törvénykönyvre van szükség, amely egyszerre szabályozza a munkavállalók, valamint a kisvállalkozások, a nagyvállalatok és a szolgáltató szektor munkáltatóinak helyzetét. Éppen ezért igazi megoldás csak párbeszéd eredményeként születhet meg, hiszen sokszor egymásnak feszülő érdekek egyeztetéséről van szó - hangsúlyozta az MSZOSZ elnöke.

A Munka Törvénykönyvének módosítása olyan szakértői munka, amelyet politikai hovatartozástól függetlenül kell felépíteni és továbbvinni - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter. Hangsúlyozta: Magyarország főként az alacsony képzettségűek, az időskorúak, nyugdíj előtt állók, és a kisgyermekes anyák foglalkoztatottságában van lemaradva.
  
Oszkó Péter elmondta, hogy Magyarországon a foglalkoztatás az európai átlagtól 15, a régiós átlagtól pedig 6 százalékkal maradt el már a gazdasági válság előtt is. Ezenkívül a foglalkoztatáspolitika sem segítette elő ennek megváltozását, mivel 2001 és 2008 között mindössze fél százalékkal nőtt az országban a foglalkoztatottság.
  
A pénzügyminiszter szerint az alacsony foglalkoztatottság egyben politikai csapdahelyzet is. Az, hogy Magyarországon alacsony a bérből és fizetésből élők száma, és arányaiban magasabb az állami ellátásból élők köre, hatást gyakorol a politikai vitákra, kommunikációra, és a politikai döntéshozatalra. Egy ilyen társadalmi környezetben a politika sokszor nem, vagy nemcsak a foglalkoztatottak helyzetét javító intézkedéseket célozza meg, hanem más társadalmi csoportokat preferál, ami akár ronthatja is a  munkaadók és foglalkoztatottak helyzetét - fejtette ki Oszkó Péter. 
    
A további teendőkről szólva elmondta, hogy csökkenteni kell az úgynevezett marginális adóéket, azaz a jövedelemnövekményre rakódó adóterhet. Az eddig meghozott adóintézkedések megalapozzák, hogy jövőre 20 százalékkal csökkenhessen ez a teher - mondta Oszkó Péter. Ez azért fontos, mert meghatározza a munkavállaló személyes motivációját is - fűzte hozzá.