Lézerfizikus a Szegedi Tudományegyetem új rektora
Szabó Gábor akadémikust, a természettudományi kar lézerfizikusát választotta az intézmény rektorává a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szenátusa hétfői ülésén.
Szabó Gábor akadémikusra a 49 tagú testületből harmincketten adták voksukat, az azonos nevű másik jelöltet, Szabó Gábor mérnököt, az intézmény jelenlegi vezetőjét a szenátus tizenhét tagja támogatta - hangzott el az eredményt ismertető sajtótájékoztatón. A leköszönő rektor megbízatása június 30-ig szól, Szabó Gábor akadémikus pedig 2014. június 30-ig vezetheti a felsőoktatási intézményt.
A megválasztott rektor hangsúlyozta, hogy a szegedi egyetemen rektorváltás történt, de irányváltás nem lesz. Az SZTE sikeres volt az elmúlt hét évben, sok fontos fejlesztési projekt indult el a közelmúltban, az intézménynek azonban küzdenie kell olyan problémákkal, amelyek az egész magyar felsőoktatást érintik. Az egyik ilyen a képzés tömegessé válásához történő alkalmazkodás.
Szabó Gábor akadémikus szerint a bolognai rendszer hazai bevezetésében akadnak ugyan nehézségek, "nem lehet és nem szabad az egészet visszacsinálni”, hiszen a folyamat elsődleges célja az európai szinten átjárható és rugalmas felsőoktatás létrehozása. A professzor szerint több ponton is a jelenlegi struktúra átalakítására van szükség, ez azonban csak megfelelő hatástanulmányok ismeretében történhet, figyelembe véve azt, hogy melyek azok a területek - például az informatikai, mérnöki és pénzügyi képzés -, ahol már most is jól működik a rendszer. A magyar felsőoktatás teljes vertikumát lefedő Szegedi Tudományegyetemnek ebben kezdeményező szerepet kell játszania - tette hozzá.
Szabó Gábor 1954-ben született, fizikusdiplomáját Szegeden szerezte. Az SZTE optikai és kvantumelektronikai tanszékén dolgozik egyetemi tanárként, 2010-től a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Tíz magyar, öt egyesült államokbeli és három német szabadalom kötődik a nevéhez. 2007-től a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.
Információs és pályakövető rendszer a Debreceni Egyetemen
Vezetői információs rendszer (VIR) és a diplomások pályakövetését szolgáló rendszer (DPR) kiépítését kezdte meg európai uniós forrásból a Debreceni Egyetem - közölte Fésüs László rektor.
Az informatikusképzés hiányosságai
Az informatikusképzés legnagyobb hiányossága, hogy nem fordítanak kellő figyelmet a gyakorlati oktatásra a felsőoktatási intézmények - derül ki abból a felmérésből, amelyet a Nyugat-magyarországi Egyetem elsőéves gazdaságinformatikus hallgatói végeztek száz cégnél nyolc megyében.
Mesterképzés: mi a helyzet idén?
Felülvizsgálandónak tartják bölcsészkari dékánok azt a korábbi oktatási kormányzati döntést, amely a mesterszakoknál a tavalyi első felvételi létszámok alapján szabta meg az idei államilag támogatott helyeket. Javasolják, hogy a jelentkezési arányok szerint növeljék a keretszámokat a bölcsészettudományokban és társadalomtudományokban.
Hét magyar diák jutott be az elitegyetemre Abu-Dzabiban
Nobel-díjas tudósok, Pulitzer-díjas írók és művészek emelik az oktatói kar rangját a New York-i Egyetem szeptemberben nyíló vadonatúj tagozatán, amely az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban tárja ki kapuit 188 első évfolyamos egyetemista előtt. A legjobbak közé hét magyar diák is bekerült.
Létrejött a vertikális szőlész- és borászképzés
A szakemberképzésnek kulcsszerepe van abban, hogy a magyar borok ismét tartósan a világ élvonalába tartozzanak – hangoztatta Tiffán Ede borász, a Budapesti Corvinus Egyetem Borászati és Szőlészeti Intézete Tanácsadó Testületének alakuló ülését követően, ahol elnökké választották.
