Az előterjesztés szerint jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. Az öregségi teljes nyugdíj a 40 éves jogosultsági idő ellenére nem lesz megállapítható, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet - rögzíti a törvényjavaslat.

A törvényjavaslat indoklása ennek kapcsán kitér arra, hogy az új szabályozás más szolgálati időt, mint például a tanulmányi időt, a munkanélküli ellátást és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe. A dokumentum szerint a fenti kedvezményre jogosultak nyugdíjának összegét az általános szabályok szerint kell kiszámítani, vagyis a nyugdíjszámítás során már minden szolgálati időt figyelembe kell venni. 

A kedvezmény a nyugdíj csökkentése nélkül jár, a feltételnek eleget tevő jogosultak a hatályos nyugdíj-megállapítási szabályok szerinti teljes összegű öregségi nyugdíjat kapnak; a módosítás további kedvezményt jelent az érintett nők számára, a jelenlegi előrehozott, csökkentett összegű előrehozott nyugdíjkonstrukciók továbbra is igénybe vehetők.

E mellett a javaslat a biztosított számára lehetővé teszi, hogy életkorára tekintet nélkül - ne csupán az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző tíz éven belül - kérje szolgálati idejének, korkedvezményes idejének, és egyéb, jogszabályban meghatározott, foglalkozáshoz kapcsolódó kedvezményre jogosító idejének határozattal történő elismerését.

A törvényjavaslat módosítja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény más passzusait is. Egyebek közt kimondta a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése kapcsán, hogy a nyugellátás és a baleseti járadék összegét - a januári emelés végrehajtását megelőzően - meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egy tizenketted részével.

E passzus indoklása azt rögzíti: a módosítás szerint a nyugdíj összegét januárban először az előző év novemberében teljesített egyösszegű kifizetés alapjául szolgáló százalékos mérték egy tizenkettedével kell megemelni és az így kapott összeget kell a januári emelés mértékével emelni, mivel a hatályos szabály szerint nehezen hajtható végre a novemberi egyösszegű kifizetés beépítése a januári nyugdíjba. A törvényjavaslat további két évvel meghosszabbítja a jelenlegi korkedvezményes munkaköri lista alkalmazhatóságát, amely a törvény szerint 2011. január 1-jétől megszűnne. A szakminiszter a törvényjavaslat sürgős tárgyalását indítványozta.

A kormányszóvivő november 11-én jelentette be, hogy döntött a kormány a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásáról. A kormányzati kommunikációs államtitkárság aznap az MTI-vel azt közölte, hogy ha az érintettek 75-100 százaléka él ezzel a lehetőséggel, és nyugdíjba megy, akkor ez az első évben, azaz 2011-ben 18-24 ezer nőt érinthet. Ez hozzávetőleg 30-35 milliárd forint kiadást jelent.