szerző:
hvg.hu

Noha a vállalatok többségénél ma már működik belső ellenőrzési funkció, a csalások felderítése továbbra is kihívást jelent - erre világít rá egy friss hazai felmérés.

A vállalati visszaélések megelőzéséről, a csalásfelderítés hazai színvonalának, fejlettségének állapotáról, illetve a gazdasági válságszervezeti felépítésre, eredménycélokra, visszaélések számára és jellemzőire gyakorolt hatásáról ad képet a Deloitte Zrt. és a Belső Ellenőrök Magyarországi Szervezetének internetes - kérdőíves - felmérése, amelyet a 2010. júniustól augusztusig terjedő időszakban 170 cég mintegy 240 szakértőjének - belső ellenőrzési és csalásfelderítési vezetőjének, pénzügyi vezetőjének, igazgatójának - megkérdezésével végeztek.

Nem csalás, nem ámítás?

A válaszadók 96 százalékánál belső ellenőrzés, 47 százalékánál pedig önálló csalásfelderítési funkció is működik, ennek ellenére a vállalati belső ellenőrzés területén számos probléma jelentkezik. Az egyik kényes kérdés, hogy miért szánnak rendkívül alacsony összeget a hazai cégek csalásfelderítésre. A belső ellenőrzési funkció bevezetésének akadályaként a válaszadók 28 százaléka az erőforráshiányt jelölte meg, további 28 százalék pedig a visszaélésekkel kapcsolatos, IT- vagy egyéb szakismeret hiányát. Gondot okoz a vállalatoknak az is, hogy a válság hatására tovább csökkentek a fejlesztésre fordítható források, ezzel egy időben viszont szaporodtak a megoldásra váró feladatok.

©

„A válaszolók szerint elsősorban az elégtelen kontrollkörnyezet és a csalásfelderítés fejletlensége teszi lehetővé a visszaéléseket. A kiváltó ok általában valamilyen pénzügyi előny elérése, amit sok esetben az elégtelen bérszínvonal motivál. Jellemző magyarázat az is, hogy „mindenki más csinálja”. Továbbra is sok elkövetőben bízik abban, hogy elkerülheti a lebukást” - taglalta a visszaélések legfőbb okait Antal Lajos, a Deloitte Zrt. Informatikai biztonság és adatvédelem üzletágának vezetője.

Az elkövetők leginkább a beosztottak, középvezetők közül kerülnek ki – legalábbis a felmérés résztvevői szerint. Ez azért is érdekes, mert a tapasztalatok szerint minél magasabb pozícióban lévő munkavállaló követi el a visszaélést, annál tovább tart, míg lebukik. A visszaélésekre általában bejelentés alapján derül fény: a megkérdezett vállalatok felénél működik úgynevezett bejelentővonal.

„Az egyes iparágakat tekintve a válaszadók fele úgy nyilatkozott, hogy adott területen rendszeresen előfordulhatnak visszaélések, közel negyede tudott is ilyenről. A kereskedelmi/ logisztikai és távközlési iparágban a résztvevők mindegyike a fenti két kategóriát jelölte meg; a pénzintézetekben vagy egyéb pénzügyi szolgáltatások területén tevékenykedő válaszadók 94 százaléka pedig azt mondta, hogy rendszeresen előfordulhatnak, vagy tudomásuk szerint előfordultak visszaélések a cégnél” - mondta Ralph van Uden, a Deloitte Zrt. Vállalati kockázatkezelési üzletágának igazgatója.

A leggyakoribb visszaélések

Az iparági visszaélések leggyakoribb típusaként a beszerzésekkel kapcsolatos visszaéléseket, lopást, sikkasztást és a vállalati eszközökkel való visszaélést nevezték meg a vállalatok. A felmérésben részt vevő cégek mintegy 300-500 ilyen esetről szereztek tudomást, melyek nagyságrendileg egymilliárd forintnyi kárt okoztak a munkáltatóknak.

A belső ellenőrzési munkaterv szerinti akciók - tehát a tervezett auditok száma - a cégek 32 százalékánál évi 10 alatt marad, 25 százalékánál évi 10-19, 23 százalékánál pedig évi 20-29. Ehhez a cégek 39 százalékánál további évi 1-2, 32 százalékánál pedig évi 3-5 olyan vizsgálat járul, amely nem része a munkatervnek. A belső ellenőrzés szervezetét vizsgálva megállapítható, hogy a válaszadók 30 százalékánál működik compliance - azaz jogszabályoknak, előírásoknak való megfelelést vizsgáló - bizottság, további 11 százalék tervezi ennek a kialakítását, 19 százaléknál pedig a feladatot a felügyelőbizottság, vagy az audit bizottság látja el. Ezt a funkciót a cégek 60 százalékánál formalizálták, ezzel szemben 32 százalék jelezte, hogy nem működtet compliance bizottságot és nem is tervezi ennek létrehozását.

hvg.hu Karrier

Mivel lehet berobbanni az álláspiacra? - felmérés

A közösségi médiumok használata, a kommunikációs készségek kiaknázása és a megfelelően megírt önéletrajz a karrierépítés elengedhetetlen eszköze - derül ki egy friss munkaerő-piaci felmérésből.

hvg.hu Karrier

Két nő dolgozik majd egy férfi helyett?

Itthon az alkalmazottaknak mindössze öt százaléka dolgozik részmunkaidőben, ami az uniós átlag harmada. A kormány elképzelései szerint az atipikus foglalkoztatásnak e formája segítheti a szülés után a munkaerőpiacra visszatérő nők helyzetét. Kérdés, hogyan és mennyi idő alatt.

Hajléktalantörvény: január óta senkit sem állítottak bíróság elé

Hajléktalantörvény: január óta senkit sem állítottak bíróság elé

A TEK is vizsgálja az új-zélandi lövöldöző magyarországi útját

A TEK is vizsgálja az új-zélandi lövöldöző magyarországi útját

Nem a gólyákra vadászó közel-keletiek a madarak legnagyobb ellenségei

Nem a gólyákra vadászó közel-keletiek a madarak legnagyobb ellenségei

EBESZ: A magyar választás retorikája megfélemlítő

EBESZ: A magyar választás retorikája megfélemlítő

Iker Casillas negyvenéves koráig biztosan marad a Portónál

Iker Casillas negyvenéves koráig biztosan marad a Portónál

12 évnyi adat tűnt el a MySpace-ről, 50 millió zenefájl veszett oda

12 évnyi adat tűnt el a MySpace-ről, 50 millió zenefájl veszett oda