A szakember A református tanítóképzés múltja, jelene, jövője című nemzetközi konferencián felhívta a figyelmet arra, hogy tíz év alatt tízezerről négyezerre csökkent a tanítóképzésben részt vevők száma. Ez a szám túlmutat a demográfiai problémákon, európai trendbe illeszkedik - tette hozzá.

Megítélése szerint napjaink morális válsága jelentkezik a tanárok megbecsültségében is, kevésbé jelent értéket a tudás és a hétköznapi ember sikeressége, zavarok vannak a diákok, tanárok és szülők kapcsolatában. Ezt szerinte jól jelzi az az adat is, hogy egy felmérés szerint ma a pedagógusok a tanóráik idejének több mint tíz százalékát fordítják fegyelmezésre.

A lisszaboni stratégia oktatásfejlesztési céljai - Európa vezető szerepének megteremtése a tudásalapú társadalom építésében - nem teljesíthetők sem itthon, sem Európában, így szükségessé vált 2009-ben a leuveni nyilatkozatban reagálni a demográfiai problémákra, a tehetséggondozás és az egész életen át tartó tanulás kérdéseire. Cseh Sándor szerint a Magyarországon most készülő törvények ehhez próbálnak idomulni, és ezekre a problémákra igyekeznek választ adni.

Elmondta: Magyarországon is érvényesül az az európai trend, amely szerint a pedagógusképzésben részt vevők közül a legtehetségesebbeket elcsábítják a jobban megbecsült pályákra, így csak az elhivatott hallgatók maradnak a pályán, illetve azok, akik csak "biztosítékként" szerzik meg ezt a képesítést a munkanélküliség elkerülésére.

A pénteki konferencián minden hazai pedagógusképzési intézmény képviselői részt vesznek, de érkeztek előadók Kolozsvárról, Szatmárnémetiből és a szlovákiai Komáromból is. A kiemelt témákat hat szekcióban vitatják meg a résztvevők: ezek a neveléstörténet, a képzési tartalmak és struktúrák, a tanítóképzés és az egyházi elköteleződés, a pedagóguspálya kihívásai és perspektívái, és a képzések és kompetenciák kérdései.