Ismét indokolni kell a kormány- és köztisztviselők felmentését, de méltatlanságra és bizalomvesztésre hivatkozva is meneszthetők lesznek. A közszférában tovább folytatódó leépítések leginkább az alacsony költségvetésű oktatási intézmények számára jelenthetnek nagy anyagi terhet, a táppénz, a keresőképtelenség és az ezáltal bennragadt szabadságok miatt
A legtöbb rendelkezést tekintve június elsején hatályba lépő törvény rögzíti a felmentés lehetséges indokait, amelyek közül egyedül a bizalomvesztés jelent új momentumot. Eszerint a tisztviselőt fel lehet menteni létszámcsökkentés esetén, ha átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált, ha nyugdíjasnak minősül, illetve ha megszűnt az a tevékenység, amelyben foglalkoztatták. Kötelező a felmentés méltatlanság, nem megfelelő munkavégzés és bizalomvesztés esetén, továbbá ha munkakörének egyoldalú módosítása miatt a tisztviselő ezt kéri, vagy ha egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan. Szintén fel kell menteni a nyugdíjba vonuló tisztviselőt.
A szabályozás kimondja: méltatlan hivatalára a tisztviselő, ha - akár munkájával összefüggésben, akár munkahelyén kívül - olyan magatartást tanúsít, amely a beosztása tekintélyét, a munkáltató jó hírnevét, illetve a közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja. Ez esetben a tisztviselőnek lehetőséget kell adni arra, hogy megismerje a felmentés indokait és védekezhessen velük szemben. Méltatlanságra hivatkozva a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül (a méltatlan magatartás elkövetésétől számítva egy éven belül), bűncselekmény esetén annak elévüléséig lehet felmenteni a tisztviselőt, azonnali hatállyal.
A témáról bővebben a HR Portalon olvashat.