szerző:
László Éva Lilla

Miért nem tudnak elhelyezkedni itthon a 18-20 évesek? Hogyan találnak munkát brit vagy svájci társaik? Megnéztük, milyen falakba ütköznek a középfokú végzettségű pályakezdők.

Egyre több brit tinédzser áll be dolgozni a felsőfokú tanulmányok elvégzése helyett, mert ódzkodik attól, hogy a magas egyetemi vagy főiskolai tandíj miatt adósságokba verje magát, majd a diploma megszerzése után beszálljon az álláspiaci versengésbe – írja internetes oldalán a Telegraph Online egy felmérést idézve. Nagy-Britanniában a 17-18 éves tanulók egyetem előtt vagy helyett szívesen helyezkednek el gyakornokként piacvezető cégeknél. Több neves vállalat – például a Network Rail, a Marks&Spencer és Pricewaterhouse Coopers – is jelezte, hogy a nyári szünetben megugrott a gyakornoki munkára jelentkező fiatalok száma, akik a későbbiekben is szívesen dolgoznának a cégnél.

Mi a helyzet itthon?

Tudatosan választanak szakmát a magyar fiatalok, vagy csak az aktuális trendekhez igazodnak, és inkább továbbtanulnak egy népszerű egyetemen? – kérdeztünk a fenti felmérés apropóján hazai munkaerő-piaci szereplőket.

„Nem érezzük, hogy több az álláskereső 18-20 éves fiatal, aki továbbtanulás helyett inkább dolgozna. A jelenség nem számottevő a magyar munkaerőpiacon” – válaszolták megkeresésünkre a munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkozó Kelly Servicesnél. Hasonlóan nyilatkozott Zboray Balázs, a Humán Labor Munkaerő-szolgáltatási Iroda területi igazgatója, megemlítve, hogy továbbra is sok Magyarországra betelepült autóipari cég keres jó szakmunkásokat, technikusokat, de nehézkes a toborzás, mert az érintettek többsége nem marad a szakmájában, inkább főiskolára megy.

A vágyott papír
©

„Magyarországon olcsó az egyetemi képzés, ráadásul beivódott a köztudatba, hogy akinek diplomája van, annak lesz jó munkája. Kevesen mennek el a középiskola után dolgozni” – mondta a hvg.hu-nak Repka Ágnes, a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. országos munkaerő-közvetítési vezetője. Szinte csak az áll munkába azonnal – tette hozzá –, akinek annyira rosszak a tanulmányi eredményei, hogy esélye sincs a sikeres felvételire, vagy a megélhetése függ attól, el tudja-e tartani magát. Ugyanakkor tény, hogy a munkaadói oldal sincs felkészülve a 18-20 éves pályakezdőkre, akik kizárólag elméleti tudással – és lelkesedéssel – érkeznek. A cégek többsége nem tudja, mit kezdjen egy tapasztalatlan fiatallal, és mára kihaltak, eltűntek a régi szakemberek, akik maguk mellé vennék a fiatal tehetségeket.

Ausztriában vagy Svájcban például egy bizonyos iskolai szintet elérve elkezdenek szakmát tanulni a diákok – komplex, több lépcsőből álló oktatási folyamat keretében –, mégpedig úgy, hogy elszegődnek egy céghez, és némi juttatásért cserébe dolgoznak, nem mellékesen belelátnak a vállalat működésébe. Itthon ez nem divat. Középiskola után a már említett osztrák és svájci diákok jó eséllyel el tudnak helyezkedni, és nem csak azért vállalnak el egy állást, hogy legyen pénzük – érzékeltette a különbséget Repka Ágnes.

Ha egy gimnazista itthon azt mondaná, hogy szeretne egy-két évet dolgozni, hogy kiderítse, a marketing, a pénzügy, avagy a bankszakma érdekli-e, nem nagyon találna olyan céget, amelyik értelmes munkát adna, fizetéssel, mert sokszor még az asszisztensi pozíciókat is diplomások töltik be. Azok a vállalatok pedig, amelyek a hiányszakmákba keresnek munkaerőt, a képző intézményekkel szerződnek, így biztosítva a munkaerő-utánpótlásukat. Más kérdés persze, hogy a középiskolát végzett korosztály hozzáállása is különbözik brit társaikétól. Ennek egyik lehetséges oka, hogy középiskola alatt és után jellemzően még mindig az olcsó, órabérben fizetett diákmunka – átlagosan 500-700 forintért – az egyetlen lehetőség, mégpedig iskolaszövetkezeteken keresztül, szervezett keretek között, ami viszont Európa más országaiban nem jellemző.

„Kevesen tervezik tudatosan úgy a karrierjüket, hogy azért dolgozzanak egy évig, hogy előnyük legyen a többi jelölttel szemben. Még a végzősök sem gondolkodnak így, inkább az jellemző, hogy az utolsó gondtalan nyarat követően friss diplomásként szeptemberben kezdenek el állást keresni” – mondta Repka Ágnes. A tudatos szakmaválasztáshoz szerinte az kell, hogy a diákoknak már 16-18 éves korukban konkrét elképzelésük legyen a jövőjükről, vagy legalább arról, milyen területen szeretnének elhelyezkedni. Ezt viszont kevesen tudják önállóan felmérni.

©

Sokan abba a hibába esnek, hogy azért választanak „divatos szakmát” – idén a gazdálkodás és menedzsment, a turizmus-vendéglátás, a pénzügy és számvitel, a kereskedelem és marketing, valamint a mérnök-informatikus képzés volt a legnépszerűbb –, mert azzal jól lehet keresni. Nem a képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelően döntenek, aminek később az lehet a következménye, hogy végzősként az egyetemisták, főiskolások egy része nem kapja meg diplomáját, mert például nem sikerül a nyelvvizsgája. Az is problémát jelenthet, hogy egyre több az összevont felsőoktatási intézmény és szak, és a diákok, akiknek nincs konkrét elképzelésük jövőjükről, három év után jönnek rá, hogy nincs értelme a tanultaknak, diplomájukkal lehetetlen elhelyezkedni.

„A műszaki és az orvosi pályától – és az ezekkel járó követelményektől – sok érettségi előtt álló diák retten vissza. Arra gondolnak, hogy nem tudnak majd annyit tanulni, ami a diploma megszerzéséhez kell, és e szakmáknak nincs is akkora presztízse a szemükben, mint mondjuk a Közgázon szerzett diplomának. Még akkor is így van ez, ha tudják, innen csak úgy áramlanak ki a friss diplomások” – számolt be tapasztalatairól Petró Judit klinikai szakpszichológus, aki iskolapszichológusként is dolgozik.

Gimnáziumonként változik, hogyan pozicionálják magukat a diákok: vannak olyan osztályok, amelyek „alullövik” – alulértékelik – magukat, máshol egymást ösztönzik és húzzák fel a diákok. Egy részüknek megoldást jelenthet a biztos háttér, ha a családi vállalkozásba szállnak be: nekik arra is van lehetőségük, hogy olyan diplomát szerezzenek, amivel később esetleg nem tudnak elhelyezkedni – például andragógiát vagy szabad bölcsészetet tanulnak.

„Olyan középiskolás is van, aki rózsaszínnek látja a jövőt, és azt tervezi, hogy külföldön helyezkedik majd el, konkrét cél nélkül. Mások tudatosan készülnek a külföldi munkára és a céget is kinézik, ahol szívesen elhelyezkednének” – tette hozzá Petró Judit.

Némelyek viszont nagyon is tudatosan készülnek a pályakezdésre. „Az érettségi modern beavatási szertartás a felnőttkor küszöbén álló fiatalok számára” – mondta a hvg.hu-nak korábban Petró Judit. Mint mondta, ha a diáknak van célja, amit mindenáron el akar érni, ismeri a saját kompetenciáit és korlátait, van önbizalma, nem csak az érettségin teljesíthet jól, a pályakezdéssel sem lesznek komoly problémái.

Korai évek

Az elmúlt években nem változott jelentősen a 15-19 éves foglalkoztatottak száma: 2010-ben a Központi Statisztikai Hivatal szerint mindössze 11 500 munkavállaló került ki ebből a korosztályból (egy évvel korábban 11 800). A regisztrált munkanélküliek száma e korcsoportban tavaly 9,7 százalék volt. A 15-24 éves munkavállalók száma 2010-ben 218 800 volt.

Azzal a megkérdezett szakemberek mindegyike egyetért, hogy a középfokú végzettségű szakembernek itthon "nincs becsülete". Amíg a lakatos, hentes inkább külföldre megy – ahol szintén vadásznak a jól képzett szakemberekre –, és az emberek továbbra is hiszik, hogy diploma kell a boldoguláshoz, nem lesz változás – mondta Repka Ágnes.

Németországban, Ausztriában vagy éppen Dániában egy képzett szakmunkás – ács, villanyszerelő, lakatos, hentes, autószerelő – 1000-1300 eurót, vagyis közel 300 ezer forintot is kereshet havonta. Itthon a 18 és 25 év közötti pályakezdők bére átlagosan bruttó 160 ezer forint – derült ki a Workania internetes felméréséből. Eszerint az első évben a szakközépiskolai végzettséget szerzők – érettségi nélkül – átlagosan havi bruttó 112 ezer forintra, míg az érettségizettek átlagosan 128 ezer forintra számíthatnak.

hvg.hu Karrier

Túl drága a diploma? Ahova a legkevesebben felvételiztek

Az államilag finanszírozott képzést választók közül idén a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára jelentkezőknek kellett elérniük a legmagasabb pontszámot, 463-at. Melyik felsőoktatási intézménybe jelentkeztek a legkevesebben?

Olyan telefon készült, amellyel nem lehet meztelen képet készíteni

Olyan telefon készült, amellyel nem lehet meztelen képet készíteni

Meggyilkoltak egy férfit Csepelen

Meggyilkoltak egy férfit Csepelen

Sanders nem kér Moszkvából támogatást

Sanders nem kér Moszkvából támogatást

Készüljön, nem lesz tévéadás – és csak akkor jön vissza, ha kézzel újrahangolja a tévéjét

Készüljön, nem lesz tévéadás – és csak akkor jön vissza, ha kézzel újrahangolja a tévéjét

Gyönyörű naplementét fotóztak Budapesten

Gyönyörű naplementét fotóztak Budapesten

Lezártak több olasz várost a koronavírus miatt

Lezártak több olasz várost a koronavírus miatt