Noha a dolgozók szerint is az egyik legfontosabb vezetői erény a jó kommunikációs készség, a vezetőket sokszor a játszmázás, konfliktuskerülés, az asszertivitás hiánya jellemzi. A válság tovább rontott a helyzeten, hiszen a stratégiaalkotás, tűzoltás több energiát emészt fel, így a dolgozókra még kevesebb idő jut.
A magyar vezetők úgy általában kritikusok önmagukkal szemben, csak elenyésző hányaduk tartja magát tökéletesnek - derül ki egy 2010-es felmérésből, melyeta a DEVISE Hungary és az RSM DTM Hungary készített. Amikor arról faggatták őket, hogy mely területeken érzik szükségét annak, hogy fejlődjenek, akkor a leginkább hiányos területként a networkinget, a kapcsolatépítést, jobb időgazdálkodást, a motivációt és a változásmenedzsmentet jelölték meg, és csak kevésbé tartották úgy, hogy a határozott, partneri kommunikáció nem erősségük.
Miért nem kommunikálnak jól a vezetők?
Eddig is gondok voltak a vezetői kommunikációval, a válság pedig csak tovább rontott a helyzeten - vélekedett Németh Zoltán, az Enetha Learning Kft. trénere. Mint mondta, a vezetőknek saját szakmai feladataik elvégzése mellett a munkaidejük 30-40 százalékát kifejezetten az emberekre kellene fordítaniuk, a válság kapcsán viszont a közép és felső vezetői réteg egy sokkal nagyobb terhelést kapott. Még több lett a meeting, a szakmai stratégiaalkotás több időt vett el, vagyis még kevesebbet tudtak és tudnak foglalkozni az emberekkel. Így miközben a dolgozókat elbizonytalanította a válság, a vezetőknek kevesebb idejük jutott a motivációra, ezzel pedig kinyílt egy kommunikációs olló - magyarázta a szakember. A cikk folytatását a HR Portálon olvashatja.
