A vonatkozó kormányrendelet szerint 57 ezer forintot kell fizetni egy közfoglalkoztatottnak havonta, ha 8 órás állásban dolgozik - idézi fel a szabályokat a Világgazdaság. A jövő évre érvényes minimálbérnél (92 ezer forint) és a szakképzettséghez kötött garantált bérminimumnál (108 ezer forint) ez jóval alacsonyabb, így elvileg lehetséges, hogy a vállalkozások költségeik csökkentése céljából megfontolják a közmunkások alkalmazását.

Kisebb-nagyobb vállalkozások már most is élnek ezzel, nemrégiben pedig a GYSEV Zrt. 50 közmunkás alkalmazását jelentette be. A közfoglalkoztatás a lap szerint egyelőre az önkormányzatokon belül működik, jövőre azonban több cég is fontolóra veheti a váltást.

„Piacgazdasági viszonyok között nem működőképes az, hogy a versenyszféra tömegesen alkalmazzon közfoglalkoztatottakat, és nem is lenne szerencsés, ha a gazdaság a nyílt munkaerőpiac helyett a közmunkára épülne” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hozzátette: elsősorban a nagy állami beruházásoknál tudja elképzelni a közmunka jelentősebb alkalmazását, a munkaerőigények kiegészítéseként. „Mindez csak gondosan ellenőrzött formában működhet, nem lenne jó, ha a közfoglalkoztatás a feketefoglalkoztatás eszközévé válna” – hangsúlyozta a főtitkár.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint nem alaptalanok azok a félelmek, amely szerint a cégek a piaci munkaerő helyett a közmunkások felé fordulnak. „Félünk attól, hogy a vállalkozók kreatív módon kívánják költségeiket csökkenteni, és a legegyszerűbben sajnos a munkavállalón lehet spórolni. Ennek azonban racionális korlátai is vannak: csak határozott időre szól, a vállalkozóknak pedig jó esetben hosszú távra van szükségük megbízható munkaerőre” – mondta Pataky Péter.