Pofátlan adathalászat: így verik át az álláskeresőket
Milyennek kell lennie egy jó álláshirdetésnek? Hogyan derítheti ki a munkakereső, hogy a hirdetés mögött egyáltalán létező pozíció van? Szakértők segítségével jártunk utána, mi a különbség az „igazi” és a kamu álláshirdetések között.
"Értékesítőink kétszer annyit keresnek idén, mint tavaly. Előtted is adott a lehetőség!", "Kereskedelmi értékesítőt keresünk, jelentkezz, ha elmúltál 50!" - egyre több ezekhez hasonló hirdetéssel lehet találkozni, amelyekben általában se cégnév, se a munkahely körülírása, de még hivatalos e-mail sincsen. Az álláskereső gyanútlanul küldi el az önéletrajzát, ám később kiderül, állás nincs, MLM-rendszer viszont annál inkább van.
Sok olyan pontja van egy-egy álláshirdetésnek, amiből kiderül, létező pozícióról van-e szó vagy átverésről. Fontos, hogy a pályázó olvasni tudjon a sorok között – véli Greguss Csaba, a Grafton munkaerő-közvetítő cég ügyfélkapcsolati vezetője. Ha egy álláskereső aktív, akkor rengeteg hirdetést lát, ami alapján kap egy képet arról, hogyan is kell annak kinéznie, így sokszor már „ránézésre” is megállapítható, hogy átverésről van-e szó. Jó tudni azonban, hogy lehet, hogy csak rosszul van megfogalmazva, de ha túl sok pont ad okot a kételkedésre, érdemes utánajárni annak.
Ezt a véleményt osztja Repka Ágnes HR-szakértő is, aki szerint leginkább az olyan kisebb cégeknél fordulhat elő a pontatlan megfogalmazás, ahol nincsen HR-es. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy egy olyan kolléga fogalmazza meg a hirdetést, aki csak a munkakörrel van tisztában, az alapvető megjelenési szabályokkal viszont nem. Pedig sokat számít, hogy a munkaadó az első pillanattól jó benyomást keltsen, érdemes elgondolkodni azon, hogy ha már az új munkatárs keresésénél nem járnak el kellő körültekintéssel, mi várható el tőlük a későbbiekben.
Mit jelent az asszisztens?
Greguss Csaba szerint maga a pozíció megnevezése és leírása árulkodó lehet. Mindenképp utána kell járni a túl általános megnevezéseknél, mit is takarnak konkrétan, a személyi asszisztens kategóriába például a külföldi konzummunkától kezdve a titkárnői beosztásig sok minden belefér. A feladatkiírásra szintén igaz ez a szempont, ha nem derül ki belőle semmi konkrét, jó, ha gyanakszik az álláskereső. A hirdetés leírását ezen felül arányaiban is érdemes vizsgálni, ha a feladatkört néhány mondatban körülírják, ellenben a juttatást ötször akkora terjedelemben adják meg, nem biztos, hogy olyan munkát takar a hirdetés, amilyenre a jelentkező számít, magát az állást ugyanis már egy jó pozíció, vagy a cégnév is eladhatja.
Az arányok vizsgálatára hívta fel a figyelmet Repka Ágnes is, kicsit más szempontból. Nagyon csábító lehet ugyanis egy pultos munkáról szóló hirdetés havi több százezer nettóért, de az ilyen esetekben észnél kell lenni, hiszen a példánál maradva valószínűleg a pultos teendők mellett más jellegű feladatokat is meg kell csinálnia a munkavállalónak. Ezért is fontos, hogy álláskeresés előtt a pályázó alaposan utánajárjon, hogy az ő tudásával, képzettségével és tapasztalatával körülbelül mennyit is ér az álláspiacon, így már kisebb valószínűséggel sétálhat bele az ilyen jellegű „csapdákba”.
A HR-szakértő hozzátette, hasonlóan a pozíció megnevezése és a feladatkör közötti arányokra is oda kell figyelni. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy egy általános megnevezés tulajdonképpen egyfajta „mindenest” takar, ami napi 8 órába sokszor bele sem fér, és mindezt szinte éhbérért várja el a munkáltató. Az ilyen részletekre a kiválasztási folyamat során egyébként előbb-utóbb úgyis fény derül, éppen ezért, ha a pályázó nem ilyen munkára vágyik, rengeteg hasznos időt spórol meg, ha el sem küldi a jelentkezését az ilyen gyanús hirdetésekre.
További árulkodó jelek lehetnek az irreális elvárások. Egy vállalatnak ugyanis tisztában kell lennie azzal, milyen háttértudás kell egy-egy munkakör elvégzéséhez, valamint hogy mit lehet elvárni egy-egy jelölttől. Egy pályakezdőt kereső cég hirdetése, amelyik a jelölttől kialakított és aktív szakmai kapcsolatokat vár el, komolytalannak tekinthető.
Freemail, gmail, yahoomail
A másik kardinális probléma az elérhetőségekkel szokott lenni. Repka Ágnes szerint abban nincs semmi kivetnivaló, ha az e-mail címben nem található név, hanem egy csoport vagy részleg, például hr@cegnev.hu. A szakértő szerint az ilyen esetekben rendszerint azért nem adnak közvetlen elérhetőséget, hogy ne tartsák fel a jelentkezők a pályázatokat fogadó munkatársat, hiszen gyakori jelenség, hogy a pályázók telefonon is megkeresik az illetékes HR-est. A gmailes vagy freemailes végződések viszont rosszat sejtetnek, hiszen már egy kisvállalkozástól is elvárható, hogy ha profin fejlesztett honlapja nem is, de legalább domain neve, és ahhoz kapcsolódó e-mail címe legyen (például info@vallalkozas.hu).
A hirdetés másik alapvető elemének kellene hogy legyen egy telefonszám is, amin lehet érdeklődni a pozícióról. Ez főleg a nyomtatott lapokban feladott pályázatoknál igaz, ott ugyanis a többnyire korlátozott terjedelem miatt nincs elég hely kifejteni minden fontos részletet a betöltendő állásról.
A nagyobb álláskereső portálokon egyébként viszonylag ritkán lehet belefutni valótlan hirdetésekbe, ezeken a felületeken a szerkesztők ugyanis már végeznek egyfajta előszűrést, másfelől a munkáltató gyakran komoly összegeket fizet a megjelenésért – mondta el Greguss Csaba. Különösen igaz ez azokban az esetekben, ha nem az adott vállalat hirdet, hanem megbíz ezzel egy munkaerő-közvetítő céget, akik feladják a hirdetést az üres állás betöltése céljából.
Greguss Csaba hozzátette, hogy érdemes megkeresni a céget a cegtalalo.hu oldalán, be van-e jegyezve az adott cégnév. Ha nincs, akkor rögtön hátat lehet fordítani a hirdetésnek, de ha megtalálható a rendszerben, ám a neten sehol máshol nem lelhető fel a cégről egyéb információ, az szintén gyanakvásra adhat okot.
Mi értelme van a kamu hirdetéseknek?
Repka Ágnes szerint az MLM-rendszerű cégek, illetve az ügynöki tevékenységet takaró hirdetők gyakran fordulnak az olyan megoldásokhoz, amik a nem egyértelmű, hiányos, vagy túl általános szövegezést eredményezik.
A másik nagy kamuhirdető réteg az adathalászoké. „Egy általánosságban megfogalmazott hirdetéssel hatalmassá lehet duzzasztani egy adatbázist. Például néhány hét alatt össze lehet gyűjteni olyan székesfehérvári és környéki 25-40 éves emberek lakcímét, telefonszámát és e-mail címét, akik középfokú végzettséggel rendelkeznek. A különböző hirdetési kampányok így sokkal célirányosabban juthatnak el egy adott réteghez” – fogalmazott Repka Ágnes.
Számos olyan hirdetéssel találkozni, amiben bizonyos összeg előzetes befizetését kérik a pályázótól, vagy azért, hogy felvegyék az adatbázisba, vagy azért, hogy postafordultával levélben elküldjék a részleteket. Mindkét szakértőnk kiemelte, hogy ezek átverések és nem szabad bedőlni az ilyen hirdetéseknek. Rendelet szabályozza ugyanis, hogy a pályázótól tilos beszedni bármiféle regisztrációs díjat, így a munkaerő-közvetítő cégek adatbázisába is ingyen lehet bekerülni, a közvetítői díjak a munkáltatókat terhelik. Kivételt képezhet az utazási költség, ami cégtől függ, visszatérítik-e a pályázónak.
Greguss Csaba szélhámosoknak nevezte az olyan cégeket, vállalkozókat, amik közvetítői díjat kérnek az állásra pályázótól, és azt tanácsolja azoknak, akik belesétáltak a csapdába, hogy forduljanak a rendőrséghez jogsegélyért.
