Bár a legtöbb fiatal aktívan használja a Facebookot és más hasonló közösségi oldalakat, azzal nincsenek tisztában, hogy milyen hatása lehet egy-egy bejegyzésnek, pedig „ez már olyan alapvető dolog, mint az olvasás, írás, számolás, ezért már az első osztálytól önálló tantárgyként kell tanítani”. 

Utóbbi véleményt Irene Heimgartner, a svájci Pro Juventute Gyermek és Ifjúsági Szervezet képviselője fogalmazta meg, amikor a napokban bejelentették, hogy a Facebook használatát már az iskolában is tanítanák Svájcban. Magyarországon ennek a bevezetését egyelőre nem tervezik, de a legutóbbi HÖK-listás botrányból is kitűnik, lenne rá szükség.

A Facebook-profilt sokan megnézik

Mint arról beszámoltunk, az atv.hu birtokába került lista 2009-ben készült, 600 hallgató adatai és a hozzájuk fűzött megjegyzések szerepelnek rajta. Olyanok, mint például: "filmbuzi, ateista, Demszky-ismerős", vagy éppen "rendes néptáncos katolikus lány, pistának jó lesz :)", máshol pedig "csúnya zsidó feje van".

További megjegyzések még: "MTK-szurkoló, de amúgy refi", "egészséges világlátású, klassz csaj", "Ismerős Arcok a kedvence és Horthy emlékiratai". "Félvér lehet a kislány, és az összes képen óriási ribanc", "szerintem cigó", "biztos, hogy ratyi", "Kürt alapítványi iskola sok zsidó tanárral", "langy fideszes", "belpesti zsidó p...", "jó segg", "b...ni való egyiptológus".

mandiner.hu

Ezeket az információkat és következtetéseket valószínűleg részben személyes ismerettség, részben a közösségi médiában létrehozott profilok alapján írták össze. Az, hogy például Facebookon, Twitteren vagy Instagramon utánanéznek valakinek, nem kifejezetten az egyetemisták privilégiuma - ugyanis a toborzással és kiválasztással foglalkozó szakemberek körülbelül 91 százaléka futja át rendszeresen a pályázók Facebook profilját is, amikor új munkaerőt keres.

Azzal a fajta perverzióval szemben persze nehéz védekezni, amelyről a HÖK-lista összeállítója tett tanúbizonyságot, az ilyen személynél ugyanis egy teljesen átlagos fotó is képes a "b...ni való egyiptológus" reakciót kiváltani. Ezzel együtt elmondható, hogy minél tudatosabban kezeljük a Facebook-os megjelenéseket, annál több támadást, negatív visszajelzést meg tudunk előzni. A politikai, etikai problémákról már írtunk, a jelenséget most egy másik aspektusban közelítjük meg.

Nem tudjuk, hogy kell használni

Magyarországon sokszor a több diplomások is sem ismerik eléggé a közösségi médiát, nem tudják, élni kell vele, használni, vagy félni tőle - mondta Dara Péter, coach, tréner és a Devise Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember szerint eszközként kellene használni ezeket a lehetőségeket, és tudatosan kezelni a megosztásokat. A "listázásból" kijött, hogy egy képről, egy bejegyzésről, egy csoporttagságról is sok mindenre lehet következtetni, ezért nem szabad rábízni a véletlenre, kiről mi lelhető fel az interneten. Igaz, hogy például a HR-es hivatalosan a kiválasztási folyamat során nem használhatja fel azokat az adatokat, amiket a pályázóról talált, de a gondolkodását, érzelmeit biztosan befolyásolja majd - tette hozzá Dara Péter. "Az elutasításra indokot pedig rengeteget ki lehet találni" - fogalmazott.

Az, hogy ki mit oszt meg magáról, vagyis milyen a személyes márkája, bizonyos munkakörökben különösen hangsúlyos lehet. Dara Péter szerint például nem valószínű, hogy felvennének olyan személyt egy marketinges pozícióba, akinek az önmarketingje a nullával egyenlő, vagy olyan szerezzen meg egy értékesítői állást (akinek a munkakörével együtt jár a kapcsolatok kiépítése), nincs semmiféle kiépített kapcsolatrendszere. Ezen felül érdemes odafigyelni arra is, hogy az önéletrajz és egy LinkedIn-es profil ne legyenek egymással ellentmondásosak, mert ez, még ha csak közvetetten is, hozzájárulhat ahhoz, hogy az álláskereső elbukjon egy munkát.

Ráadásul nem csupán az álláskeresési fázisban lehet fontos, mit mond valakiről a profilja, hanem már a munkavégzés alatt is. Ugyanis például az üzleti szférában is elterjedt, hogy ilyen módon (is) ellenőrzik egymást a tárgyalópartnerek, és akinek valamilyen módon negatív üzenetet közvetít a személyes profilja, szintén több munkától is eleshet emiatt.

Mit mond a Munka törvénykönyve?

Az új Munka törvénykönyve is tartalmaz arra vonatkozó szabályokat az általános magatartási követelményekben, mit engedélyez és mit tilt ezzel kapcsolatban a munkavállalónak. Eszerint "(1) A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.

(2) A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely - különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján - közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére."

Hetényi Kinga jogász ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez a rendelkezési a korábbi Mt.-ben sem volt ismeretlen, a mostani szabályozásban csak annyi az újdonság, hogy a munkavállaló a szabadidejében sem indíthat például lejáratókampányt a cége felé, vagy nem pocskondiázhatja a főnökét. Igaz, a dolgozók közösségi médiában való aktivitását főleg olyan beosztásban veszik komolyan, ahol az illető reprezentálja magát, vagy a céget, például sajtóreferensként, vagy aki közvetlen kapcsolatban van az ügyfelekkel.

Screen shot, közjegyző

Ezeken a szinteken fontos a szavahihetőség, és akár belső szabályzatot is létre lehet hozni annak érdekében, hogy megelőzzék azt, hogy az alkalmazott lejárathassa akár magát, akár a céget. Hetényi Kinga hozzátette, hogy az ilyen szabályzatok elsősorban Amerikában elterjedtek, ahol inkább "szájba rágják", mit lehet és mit nem, de személyes véleménye szerint egy ilyen, lepapírozott megegyezés sokkal tisztább és egyértelműbb jogi környezetet teremt.

Ha viszont mégis vét a munkavállaló a fenti szabályok ellen, azt nehéz bizonyítani, hiszen ha utólag letörölt egy képet vagy egy bejegyzést, szinte lehetetlen újra előkeresni. Ilyenkor megoldás lehet egy screen shot, amit a közjegyző okirattal igazol, hogy valós, esetleg független tanúknak meg lehet mutatni azt, és jegyzőkönyvbe venni a látottakat. Hetényi Kinga hozzátette, hogy ilyen esetekre viszonylag ritkán kerül sor, hiszen nem túl gyakori ez a fajta munkavállalói magatartás, így sokan nincsenek is azzal tisztában, mi a teendő ilyenkor.

Dara Péter szerint a mostani "listás" botrányból mindenkinek magának kell levonnia a következtetéseket, megijed-e és törli magát, vagy átfésüli a profilját, és a kevésbé vállalható fotókat, bejegyzéseket eltávolítja-e, valamint tudatosabban használja ezután ezeket az oldalakat. Viszont mivel mindenki maga dönti el, mit oszt meg magáról, aki nem veszi a fáradtságot, hogy elolvassa az adatvédelmi beállításokat, vagy szexuálisan túlfűtött fotókat tesz fel magáról, azzal könnyen előfordulhat, hogy a későbbiekben a Facebookos megjelenése, aktivitása miatt kerül hátrányba.