Visszaállhat a régi rend, miszerint akár „rövid”, akár „hosszú” hónapban megyünk szabadságra, a teljes munkabérünket kapjuk meg – közölte szakmai blogjában az RSM DTM tanácsadó cég.

Pentz Edina bérszámfejtési vezető bejegyzése szerint a kormány honlapjára pénteken felkerült ugyanis egy törvényjavaslat, amely módosítaná a Munka törvénykönyvét (Mt.), mégpedig úgy, hogy eltörölné a távolléti díj jelenlegi számítási módszerét. A javaslat egyben módosítaná a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt is, ezzel biztosítva a két jogszabály közötti munkajogi összhangot.

A tervezet értelmében a munkavállaló nem bukhat súlyos ezreket a rossz időben kivett szabadsága miatt. Az egy napra járó havi munkabér meghatározásánál ugyanis az adott hónap munkarendjéhez igazodó munkanapok számával kell a havi bért elosztani, tehát eltűnik a 174-es osztószám.

A távolléti díj szabályozása január 1-jével lépett életbe, és az első pillanattól fogva heves szakmai vitákat váltott ki. A vita február elején kulminálódott, miután munkavállalók tömegével jelezték: a megszokottnál több bért számfejtett munkáltatójuk. Az első reakció persze az elégedettség volt a dolgozók körében, hiszen kinek ne jönne jól néhány ezer vagy tízezer forint plusz, ám az örömbe rövidesen üröm vegyült, miután kiderült: a bőséges január árát egy szűk július vagy augusztus formájában kell majd megfizetni.

A szabályozás ugyanis úgy rendelkezett, hogy a szabadság idejére járó távolléti díjat az alapbér alapján, a 174-es bűvös osztószám segítségével kell meghatározni. Aminek pedig az lett a következménye, hogy abban a hónapban, amikor a munkavállaló szabadságra megy, biztosan nem visz haza ugyanakkora fizetést, mintha a teljes hónapot végigdolgozta volna. Ez önmagában egyébként még nem is akkora tragédia, ám a szakemberek attól tartottak, hogy ez a fajta rendszerbe kódolt anomália munkahelyi konfliktusok garmadáját eredményezheti. Hiszen ha nem mindegy, az ember mikor megy szabadságra, elindul a verseny a munkavállalók között.

A pénteken közzétett módosítási tervezet viszont több témában is finomítja az új Mt.-t, ezért napirendre került a távolléti díj számításának módosításán túl a szabadság kiadásának pontosítása, miszerint a munkavállalónak kiadásra kerülő 14 nap szabadsága – eltérő megállapodás hiányában – naptári évente és egybefüggően értendő.

A törvénytervezet kitér a gyermekek születésekor kiadásra kerülő „apanapokra” is, és pontosítani kívánja, azaz függetlenül a kispapa munkaviszonyának kezdő időpontjától, teljes egészében kivehető legyen számára a pótszabadság, azaz ne legyen arányosítás a munkaviszonyban eltöltött időre vonatkozóan. Emellett a tervezet foglalkozik a munkáltatók körében egyre kedveltebb munkaidőforma, a kötetlen munkaidő jellegének pontosításával is.