HVG Extra Business
HVG Extra Business
Tetszett a cikk?

A tudomány jelen állása szerint az élmények vásárlásának – a tárgyak beszerzéséhez viszonyítva – komoly pszichés haszna van. Úgy tűnik tehát, nem feltétlenül járunk rosszabbul, ha utazásra fordítjuk az új tévére félretett összeget. Hét tudományos bizonyíték arra, hogy élményeket vásárolni jobban megéri, mint tárgyakra költeni.

1. Az élmény maradandó öröm

Tenni vagy birtokolni: az itt a kérdés (To Do or to Have? That Is the Question) – ezt a címet kapta Thomas Gilovich és Leaf Van Boven amerikai pszichológusok 2003-ban publikált, ma már programadónak tekintett cikke. Vizsgálatsorozatukban a szerzők több mint 1200 amerikait kérdeztek meg vásárlási szokásaikról és az egyes beruházásokhoz kapcsolódó érzelmeikről. Parafrazeált kérdésükre egyértelmű választ kaptak: az embereket boldogabbá teszi, ha élményekre – utazásra, szabadidős programokra – költik a pénzt, mintha tárgyakat vásárolnának. A felmérést követően laborkísérletben igazolták, hogy a puszta visszaemlékezés az élményvásárlásra jobban felvidít, mint amikor valamilyen tárgy beszerzésére gondolunk vissza. A téma nagyon is aktuális, a felmérések szerint ugyanis a legújabb generációk a vagyonhoz és a tulajdonhoz elődeiknél lazábban, a munka és a szabadidő egyensúlyban tartásához pedig tudatosabban viszonyulnak. Ezért is lehet, hogy Gilovichék első vizsgálatait követően nagy lendületet kapott a tárgykör kutatása: az azóta eltelt 12 évben elsősorban a hatás okait keresik.

2. A tárgyakra hamar ráununk 

A megvásárolt dolgokhoz gyorsan hozzászokunk akkor is, ha nagyon vágytunk rájuk, és onnantól már nem örömforrásként, hanem egyszerűen a mindennapjaink tartozékaként szerepelnek. A jelenségnek neve is van: hedonikus adaptációként emlegeti a szakirodalom. Leonardo Nicolao, Julie R. Irwin és Joseph K. Goodman 2009-ben 355 texasi egyetemistát kért meg néhány dollár elköltésére: a részvevők egy része egyszerű tárgyakra, a másik csoportja apróbb élményekre – egy dal meghallgatására, videoklip megnézésére vagy videojáték lejátszására – fordította az összeget. Ezután megnézték, mekkora örömmel gondoltak a választásukra rögtön, napokkal, egy héttel és két héttel az esemény után, és kétséget kizáróan igazolták a hedonikus adaptáció hatását, még ilyen egészen jelentéktelen tételek esetében is.

3. Az élmények emlékei megszépülnek

Az élmények azért hozhatnak tartósabb boldogságot, mert ha egyszer megszereztük őket, később sokat lehet merengeni felettük. Ráadásul ez esetben igaznak tűnik a közhely, miszerint csak a szépre emlékezünk. Nyaralásainkra visszagondolva például gyorsan kikopik a reptéri sorban állás, a csaló taxis és a napszúrás élménye, és csak a látvány, a kalandok, az újdonságok maradnak velünk. „Rózsaszínű szemüvegen át látjuk ezeket az emlékeket” – magyarázza Sonja Lyubomirsky, a Kaliforniai Egyetem boldogságkutató pszichológiaprofesszora, aki több vizsgálatban is demonstrálta, hogy a saját magunk kezdeményezte örömteli tevékenységek hosszabb távon fokozzák az elégettséget, mint a környezeti tényezők pozitív változásai. Nehezebben ununk rájuk, mert – szemben a vagyontárgyakkal – számtalan apró momentumból állnak össze, amelyek között úgy váltogathatjuk a figyelmünk fókuszát, ahogy épp jólesik.

4. Élményeinkből építkezünk, tárgyaink csak vannak

Értékesebbnek tartjuk az átélt eseményeket azért is, mert belőlük épül az identitásunk: az irodalom és a filmművészet számos remek példával illusztrálja, hogyan hat a személyiségre az emlékek elveszítése. A kérdést Thomas Gilovich és Travis Carter helyezte laborba egy 2012-es kutatásban, amikor egyebek mellett azt a feladatot adták a résztvevőknek, hogy készítsenek listát nagyobb tárgyi és élményberuházásaikról. Ezután arra kérték őket, írják meg egy történetben, hogyan váltak azzá, akik – az elbeszélésbe pedig foglaljanak bele legalább egy tételt az elkészült listáról. Nem meglepő, hogy a történetekben sokkal gyakrabban szerepeltek az átélt tapasztalatok, mint a megszerzett anyagi tulajdon. További vizsgálódásaik során megállapították, hogy általában úgy érezzük, az élmények közelebb állnak az énünk lényegéhez, mint a tárgyak, ezért mások számára jobban felfedik valódi karakterünket. Nem utolsósorban mi is sokkal többet megtudhatunk egy másik emberről az előbbiek ismeretében.

AFP / Kobal

5. Az élményeket lelkesebb várakozás előzi meg

Tudjuk tehát, hogy az élmények okozta jó érzés tartósabb, a hozzájuk fűződő emlékeink idővel megszépülnek, és nagyban támaszkodunk rájuk, amikor arra keressük a választ, kik is vagyunk valójában. De mi a helyzet a vásárlás tervezésének szakaszában? Gilovich – ezúttal Amit Kumar és Matthew Killingsworth segítségével – ezt az időszakot is megvizsgálta, és tavaly közölt tanulmányában bemutatta, hogy jelentős boldogságforrás már az eltervezett élményekre várakozás is. Ezért gyakran el is nyújtjuk, amíg lehet: szívesen megvesszük jó előre a színház- vagy repülőjegyet. Ezzel szemben amint valamilyen tárgy iránti vágyunk fogalmazódik meg – új autót, iPhone-t, kanapét szeretnék, vagy kellene egy jó kabát –, ahhoz inkább az „ide vele, most rögtön” érzése társul, és örömteli izgalom mellett vagy helyett türelmetlenséggel járhat, ha várnunk kell a megvásárláshoz szükséges pénz összegyűjtésére.

6. Az élménykeresők népszerűbbek

Szintén Gilovich kutatócsoportjának a nevéhez fűződik az a vizsgálatsorozat, amelyben az anyagias emberekkel kapcsolatos sztereotípiákat elemezték. Eredményeik szerint önzőbbnek tekintjük, és általában rosszabb véleménnyel vagyunk azokról, akik anyagi javakat halmoznak fel, mint azokról, akik élményeket gyűjtenek. Mivel az élmények a személyiséget gazdagítják, azt gondolhatnánk, az élménykeresők színesebb egyéniségének köszönhető, hogy jobb társaságnak tartjuk őket. A kísérlet tanúsága szerint azonban a magyarázat prózaibb, és negatív irányból közelít: mivel az anyagiasságnak nagyon rossz a társadalmi megítélése, az ennek jeleit mutató személyekkel szemben lesújtó előítéletekkel élünk, és nem szeretünk a társaságukban időzni.

7. Boldoggá tesz, ha másokra költünk

Mi történik, ha egyetemisták között öt- és húszdolláros bankjegyeket osztanak szét, majd egy részüket arra kérik, valaki másra költsék az összeget, a többiek pedig maguknak vehetnek belőle bármit? Az Elizabeth W. Dunn (Brit Columbiai Egyetem) által vezetett tavalyi kísérlet szerint az előbbiek – az elkölthető összegtől függetlenül – boldogabbnak érzik majd magukat, és ez a hatás még agyműködésben is kimutatható. Magyarán a proszociális pénzköltés a kiadott összeget meghaladó értékű érzelmi haszonnal jár – a kutatók megfogalmazásában így szól az „adni jobb, mint kapni” régi bölcsessége. Az ember társas lény: minden olyan élmény, amely erősíti a kapcsolatát másokkal, fokozza a szubjektív jóllétet – értelmezte eredményeit Dunn.

Kugler Judit cikke eredetileg a HVG Extra Business 2015/3-as számában jelent meg. Hasonló cikkeket a magazin legfrissebb számában olvashat, amely a hatékonyság, az időgazdálkodás és a fókuszálás témáját járja körbe. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat is – a kiadónál! Ha tetszett a cikk, lájkolja a HVG Extra Business facebookos oldalát is.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Egész estés mesefilmet csinálnak Csongor és Tünde történetéből, itt az előzetes

Egész estés mesefilmet csinálnak Csongor és Tünde történetéből, itt az előzetes

Novemberre ígérték, de még mindig nem indult el az androidos Xbox-áruház – a Microsoft szerint nem az ő hibája

Novemberre ígérték, de még mindig nem indult el az androidos Xbox-áruház – a Microsoft szerint nem az ő hibája

A MÁV feltette a nagy kérdést: Sínen megy, és 100-ból 98-szor pontos – mi az?

A MÁV feltette a nagy kérdést: Sínen megy, és 100-ból 98-szor pontos – mi az?

ELTE: Megtartják Orbán Balázs doktori védését

ELTE: Megtartják Orbán Balázs doktori védését