Gerard van Swieten - Háziorvos és vámpírszakértő 

Wikipedia / El bes

Mária Terézia nemcsak azzal írta be nevét a történelembe, hogy az első nő volt a Német-római Birodalom uralkodói közül, és negyven éven át irányította Európa jelentős részét, hanem arról is, hogy kora legképzettebb szakembereire bízta a birodalmi irányítás egyes területeit. Mondhatni szakértői kormányt nevezett ki. E gárda egészségügyért felelős tagja volt a holland Gerard van Swieten, aki a császári família orvosaként vívta ki a császárnő bizalmát. A korszerű orvosi ismeretekkel felvértezett holland kézbe vette a birodalom közegészségügyét, felvilágosult módszereket vezetett be, és szigorúbb császári felügyelet alá rendelte a bécsi orvosképzést. A jó doktor nevéhez fűződik a magyarországi orvosképzés elindítása is, hiszen a nagyszombati egyetemet is ő szervezte újjá, és bővítette 1769-ben az orvosi karral.

De Mária Terézia a morvaországi vámpírizmus ügyének megoldását sem bízta másra. A vámpírokkal kapcsolatos folklór a XVIII. század elején szivárgott a birodalomba, gyaníthatóan balkáni bevándorlók közreműködésével. Van Swieten megvizsgálta a problémát, majd megírta az Abhandlung des Daseyns der Gespenster című értekezést. Felvilágosult elméhez méltón, természetes okokkal magyarázta a vámpíroknak tulajdonított jelenségeket. Munkája nyomán betiltották a vámpírok elleni fellépést, van Swieten pedig bevonult az utókor irodalomtörténetébe, mivel Bram Stoker állítólag róla mintázta Abraham Van Helsing holland vámpírvadász alakját.

Ferenczy Ida - A magyar kapcsolat

Ferenc József felesége, a Sisinek becézett Erzsébet királyné köztudottan rokonszenvezett a magyarokkal. Hogy pontosan mi indította erre a rokonszenvre (anyósával, a magyarellenes Zsófia anyacsászárnéval szembeni lázadás, vagy hogy megőrizze a császárság egységét gyermeke, a trónörökös számára, esetleg egyéb, személyesebb okok mozgatták), utólag nehéz kideríteni.

Az biztos, hogy a magyarok iránti jóindulat melegen tartásában fontos szerepet játszott magyar társalkodónője. A hölgy udvari mércével mérve olyan alacsony származású volt, hogy nyilvános eseményeken meg sem jelenhetett a királyné kíséretében. Mégis annyira része volt Erzsébet mindennapjainak, hogy ha a királynénak el kellett utaznia, azonnal útnak indította hozzá bensőséges hangú leveleit. A levelek kettejük titkos nyelvén, magyarul íródtak, a kecskeméti kisnemesi famíliából származó társalkodónőt pedig Ferenczy Idának hívták.

A neve máig sem tisztázott úton került arra a listára, amely a magyar társalkodónői feladatra alkalmas jelöltek nevét tartalmazta. Ferenczy Ida mindenesetre hamar és jócskán több lett, mint egyszerű nyelvgyakorló partner: eleven forró drót a magyar politikai elithez. A királyné rajta keresztül vette fel a kapcsolatot és folytatott élénk levelezést Eötvös Józseffel, Andrássy Gyulával, Deák Ferenccel és Jókai Mórral. Ezért nem túlzás azt állítani, hogy a kiegyezés kissé az ő érdeme is. Erzsébethez fűződő kapcsolatát az őszinte barátság és az áhítatos alattvalói tisztelet jellemezte, ki tudja, milyen arányban.

Hogy súlyos áldozatokat is kellett hoznia a fontos pozícióért, azt Erzsébet hozzá írt sorai is tanúsítják:

„Most Isten veled édes Idám, ne menj férjhez ezen idő alatt, sem Kálmánodhoz, sem másikhoz, hanem maradj hű legjobb barátnédhoz.”

Ferenczy Ida hű is maradt, utolsó leheletéig.

Windischgrätz Lajos - Herceg és hamisító

A magyar történelem bővelkedik különleges alakokban, de közülük csak egyről mondhatjuk el bizonyítottan, hogy egy személyben volt népjóléti miniszter és pénzhamisító. Az atyai utasításra Magyarországon nevelkedett Windischgrätz a XX. század elején ott sertepertélt szinte minden fontos magyar politikus udvartartásában, és bármilyen gyanús ügyletbe keveredett is, mindig olcsón megúszta.

Kalandos pályafutását Windischgrätz a Monarchia hadseregében kezdte, majd tárca nélküli miniszterként a közélelmezési ügyeket kapta meg. Ebben a megbízatásában a szerencsejáték-szenvedéllyel küzdő herceg hamar ki is robbantotta a krumplipanamaként elhíresült botrányt, amely során őt és néhány társát az állami burgonyaszállítások jövedelméből hiányzó 3,5 millió korona eltüntetésével gyanúsították meg. Ilyen előélettel is sikerült IV. Károly bizalmasává válnia, olyannyira, hogy az uralkodóval együtt érkezett vissza Magyarországra Károly első visszatérési kísérlete idején (ez persze nem akadályozta abban, hogy kapcsolatot tartson fenn a Károly-ellenes Gömbös Gyulával, és élvezze a kormányzókörök bizalmát).

Az még ma sem tudni, hogy a franciák meggyengítését és a revízió finanszírozását célzó gyermeteg kísérletnek, a frankhamisítási botránynak a szálai milyen magasra értek, de beszédes, hogy Windischgrätznek a botrányban játszott főszerepét mindössze egy év vizsgálati fogsággal büntették. Windischgrätz tetteit akár hazafias cselekedeteknek is minősíthetnénk, ha nem ismernénk örökös pénzzavarát, és a körülményt, hogy Trianon következtében nem fért hozzá felvidéki birtokaihoz. Az sem lehet véletlen, hogy a frankhamisítás során saját sárospataki birtokán kívánta kivitelezni a pénznyomtatást. Windischgrätz iratai bizonyára számos tisztázatlan történelmi kérdésre fényt derítenének – kár, hogy a Nemzeti Levéltárban őrzött hagyaték kutatási tilalom alatt áll.

A hazárdjáték lordjai - Legendás magyar játékosok történetei

Adósságai elől Monte-Carlóba menekült és ott rulettkirállyá vált szerencselovag, megrögzött kártyásból sikeres üzletemberré és elismert politikussá nemesedett jogász és kártyajátékosként nem túl szerencsés kezű, de annál állhatatosabb írólegenda - három szenvedélyes játékos története a XIX-XX. század fordulójáról.

Edward Bernays - A public relations atyja

Jellemző módon maga a public relations is PR-okból kapta a nevét. Sigmund Freud unokaöccse, Edward Bernays eredetileg a Propaganda címet adta 1928-ban megjelent főművének, amelyben a közvélemény megtervezésének nevezett tudományt taglalta. A Hitler-kultusz kiépítője, Joseph Goebbels azonban olyannyira nyíltan lelkesedett Bernays munkássága iránt, hogy Bernays alig győzte lemosni magáról ennek a lelkesedésnek az ódiumát.

Goebbels persze hivatalosan nem volt Bernays megbízója, ellentétben Calvin Coolidge amerikai elnökkel, aki talán a legnagyobb név volt Bernays politikus ügyfelei között. A praktikus észjárású Bernays korán belátta, hogy elsősorban a véleményformálók véleményét kell formálnia, köztük is a médiáét. Kitalálta hát a sajtó társaságában elköltött úgynevezett palacsintareggeliket, hogy a zárkózottsága miatt fennhéjázónak tartott elnök imázsát közvetlenebbé varázsolja, és emellett Broadway-sztároktól hemzsegő, fényes estélyeket is szervezett a Fehér Házba.

Ám Roosevelt elnök szemében még a feketék polgárjogi szervezetének (NAACP) megbízásai sem moshatták le Bernaysről Goebbels rajongásának bélyegét. A háború alatt hiába ajánlották a figyelmébe Bernays kivételes képességeit, Roosevelt elutasította, mondván, hogy Bernays és a hasonszőrűek „a közvélemény fizetett mérgezői”.

Edward Bernays ennek ellenére sosem szenvedett hiányt felkérésekben: hosszú élete során például – a Lucky Strike cigarettamárka kedvéért – segített leépíteni az előítéleteket a fiatal dohányos nőkkel szemben. Hozzájárult emellett a banánköztársaság fogalmának megszületéséhez is, amikor sikeresen hintette el, hogy Guatemala demokratikusan választott elnöke kommunista meggyőződésű. A CIA 1954-ben meg is szervezte a katonai puccsot, és USA-barát katonai diktatúrát állított Guatemala élére. És hogy mi köze mindennek a banánhoz? Bernayst az idő tájt az amerikai United Fruit Company fizette, a cég érdekei pedig meghatározó szerepet játszottak a guatemalai akció előmozdításában.

Baráth Katalin cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2016/3-as számában. Friss lapszámunk értékteremtő vállalkozások történeteit mutatja be, olyan cégek gyakorlatát, amelyek szerint a profiton túl is van élet. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt ingyenes házhoz szállítással! Itt pedig egy évre is előfizethet a magazinra 20 százalék kedvezménnyel.

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!