HVG Extra Business
HVG Extra Business
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Széchenyi legendás MTA-alapítási gesztusához hasonlót nemigen találni a történelemkönyvekben; mintha a nagylelkűség és a felelősségvállalás egyéni kifejezését nem tartanánk említésre méltónak. Pedig akadnak jó néhányan, akikről érdemesebb lenne tudni, mint egy-egy jellemtelen uralkodóról vagy tehetségtelen politikusról.

Egy magyar náboblány - Wenckheim Krisztina

Wenckheim József Antal gróf a XIX. század elején elszántan igyekezett modernizálni tekintélyes békési birtokait, alakját mégsem ez, hanem egy regény tette halhatatlanná. A hagyomány szerint ugyanis Jókai Mór a puritán életvitelű grófról mintázta az Egy magyar nábob címszereplőjének különc figuráját. Wenckheim házassága valóban mutat némi hasonlóságot a regénybeli botrányos násszal: kulcsárnőjének 22 éves törvénytelen lányát vette feleségül a 67 esztendős gróf. A friss házasok nem sokkal élték túl leányuk születését – a „kis kontesz” ennek ellenére örökölte apjától a felvilágosult birtokosi ideákat. Hogy Krisztina egyáltalán bármit is örökölhetett, arról az öreg Wenckheim a legenda szerint sajátos módon gondoskodott: felsorakoztatta alattvalóit, és megígértette velük, hogy nem hagyják a kislányt kiforgatni az örökségéből.

A jótékonykodás nem volt ritkaság a XIX. század arisztokrata hölgyei között, a rászorulók gyámolítása a nagyasszonyi szerepkörhöz tartozott. Wenckheim Krisztinát (1849–1924) azonban – aki az unokatestvérével házasodott össze, és hét gyermeket szült – nemcsak adományainak nagysága és sokasága emelte ki kortársai közül, hanem a jótékonyságát vezérlő tudatosság is. A polgári kor hajnalán, amikor a szociális háló még alig létezett, Krisztina grófnő a legkiszolgáltatottabb rétegeket támogatta: nőket, gyerekeket, betegeket – és nem csupán alkalmi pénzadományokkal. 45 évnyi nőegyleti elnöksége alatt menhelyet alapított Gyulán, az alapítványa kamataiból fenntartott árvaházba pedig nem egyszerűen befogadta a gyerekeket, hanem igyekezett gondoskodni is a jövőjükről. Kertet vásárolt, ahol az árvák megismerkedhettek a kertészkedés alapjaival, és mesterségre is taníttatta őket.

Wenckheimék nem csupán békési uradalmuk környékén hagytak maradandó nyomot. Krisztina és férje, Frigyes emeltette azt a grandiózus palotát is, amit ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főépületént ismernek a pestiek.

Stadionépítő a haláltáborban - Aschner Lipót

A magyar labdarúgás első, XX. század eleji aranykorát az FTC és az MTK határozta meg, részben azért, mert csak e két klubnak volt elég nagy és korszerű pályája. 1921-ben azonban Aschner Ignác került Újpest két fontos intézménye, az Egyesült Izzó és az Újpesti Torna Egylet (UTE) igazgatói székébe, és ezzel megváltoztatta nemcsak a foci, hanem a fizika tudományának magyarországi történetét is.

Aschner (1872–1952), akinek a nevéhez zseniket foglalkoztató céges laboratórium és az európai hírű Tungsram márkanév is fűződött, alulról küzdötte fel magát az Egyesült Izzó csúcsára. Idős korában sem hagyta ki napirendjéből a futást vagy az úszást. Tudta, hogy akik sportolnak, azok „jó hangulatban, kiegyensúlyozott fizikummal állnak újra a munkapadhoz, ülnek oda az íróasztalhoz. A munkás többet dolgozik, többet keres, és a munkaadó is megtalálja a számításait” – idézi Aschnert Szegedi Péter Az első aranykor című könyvében. Ebben a szellemben építtetett teniszpályákat a gyárudvarokra, és terveztette meg Hajós Alfréddal az UTE új, Megyeri úti stadionját is.

Miközben az UTE belépőt nyert a nagy klubok közé, és bajnoki címeket gyűjtött, Aschner életmódja nem változott: munkásaival ebédelt, és ha otthon felejtette a stadionba szóló belépőt, engedelmesen visszament érte. Az atomfizikai tanszék alapítására felajánlott tekintélyes adományát is anonim módon juttatta el a kultuszminiszterhez.

Vezetői alázata nem óvta meg attól, hogy Adolf Eichmann a németek magyarországi bevonulása után beköltözzön a villájába, őt magát pedig Mauthausenbe deportálják. Az életét azonban megmentette ez az alázat: az Egyesült Izzó kivásárolta ugyanis őt a haláltáborból. Vajon hány cég tenné meg ezt a vezérigazgatójáért?

Habsburg dáma a magyar szegényekért - Hermina főhercegnő

A vis maior-támogatások és ENSZ-segélyek kora előtt a rossz termés az egész országot éhínségbe sodorhatta. Ez történt 1816–1817-ben is, amikor az alapvető élelmiszerek ára a hétszeresére nőtt, éhhalálra kárhoztatva a szegényebb rétegeket.

A nádor felesége, a Nyugat-Európából érkezett Hermina főhercegnő (1797–1817) nem elégedett meg a szörnyülködéssel, hanem a tettek mezejére lépett: Jóltevő Asszonyi Egyesület néven megalapította éhezőkön segítő karitatív szervezetét. A gyorsaságnak ilyen helyzetben fontos szerepe van, és az alig húszéves főhercegnő ezt erélyesen tudatosíthatta sógorával, Ferenc császárral – az egyébként minden magyar vonatkozású egyesületi kérelmet fokozott gyanúval kezelő udvar nyolc nap alatt jóváhagyta ugyanis a kérelmét.

A Pesten és Budán külön szervezetet üzemeltető társaság lerakta a szociális gondoskodás hazai alapjait: tagjai óvodákat, kézimunkaműhelyeket létesítettek, és segítettek megszervezni a napjainkban is működő Vakok Intézetét. Tevékenységükre kezdettől jellemző volt, hogy nem pusztán adakozással igyekeztek javítani a rászorulók helyzetén, hanem a „szerentsétlenségek gyökeres elhárítása” volt a céljuk.

Hermina mintha tudta volna, hogy kevés az ideje: ikrei szülése közben még az alapítás évében meghalt. Gyermekei közül István követte az apját, a szintén jótékonyságáról híres „legmagyarabb Habsburgot” a nádori poszton, lánya viszont kolostorba vonult. Anyja emléke bizonyára szerepet játszott abban, hogy a pestiek még kislányként megkedvelték, és utat, mezőt neveztek el róla. Sajnos a nádori család iránti tisztelet nem tartotta vissza a sírrablókat, akik ötven éve felforgatták a nádori kriptát, Hermina főhercegnő földi maradványait sem kímélve.

Egy nemes lelkű nemes - Marczibányi István

Ha megkérdezünk egy pestit, merre van a Marczibányi tér, nagy az esélye a pontos útbaigazításnak, hála a térre épült intézmények ismertségének. De ha afelől érdeklődünk, ki volt Marczibányi, alighanem hallgatás a válasz. Pedig a tér nemcsak a nevét, hanem az ismertségét is Marczibányi Istvánnak (1752–1810), Csanád vármegye egykori alispánjának köszönheti. Ő volt ugyanis az, aki a hajdan Tetvesrétnek is nevezett területet megvásárolta, és a budai ifjúságnak adományozta „játszás és tornászás” céljaira. A tér ma is ebben a szellemben funkcionál, ami – tekintettel az eltelt kétszáz év viszontagságaira – igazi ritkaság.

Persze nem a Marczibányi tér az egyetlen, amit az utókor Budapestje a bőkezű alispántól örökölt. Neki köszönhető a Császár fürdő megvásárlása és kiegészítése kórházzá, sőt a Nemzeti Múzeumot is gazdagította iparművészeti gyűjteményével. Ám a tehetős nemes nem elégedett meg tárgyi adományokkal. Végrendeletében tekintélyes összeget hagyott a magyar tudományosságra, mégpedig a legnívósabb magyar kiadványokat illető díj formájában. A Marczibányi-jutalom rangját már az első kitüntetettek neve is jelzi: Vörösmarty Mihály a Zalán futásáért, Széchenyi István a Hitelért kapta meg. A színvonal a XX. században sem csökkent: többek között díjazták a feltaláló Bláthy Ottót és a később orvostudományi Nobel-díjjal elismert Békésy Györgyöt is.

A mellékszereplőket is díjazta - Gobbi Hilda

Az olasz zenészcsaládból származó Gobbi Hilda (1913–1988) nem csak a színháztörténetben számít eredeti figurának. Meggyőződéses baloldali volt, aki Major Tamással együtt szinte teljhatalmat kapott a kommunista vezérkartól a hazai színház világában, de kiváltságos helyzetével – sok kortársával ellentétben – a kiszolgáltatottak érdekében is élt. Már 1948-ban latba vetette befolyását, és kollégiumot szervezett a színésznövendékek számára. Észlelte a színésztársadalom régi problémáját, a szociális háló hiányát, és kijárta, hogy statisztaszerepet csak színészek (színinövendékek és nyugdíjasok) kapjanak.

A színpadon kívül egyik legnagyobb sikere az Ódry Árpád Színészotthon megalapítása volt. Hogy pénzt szerezzen a Lendvay utcai épület renoválására, a korabeli színészelit összes tagját mozgósította. Részt vett a gyűjtésben Salamon Béla, Turay Ida, Tolnay Klári, Kiss Manyi, Karády Katalin, Feleki Kamill és Honthy Hanna is. Gobbi adakozó szelleme harminc évvel később sem lankadt, és a 70. születésnapjára kapott százezer forintos takarékbetétkönyvet (1983-ban ez hatalmas összegnek számított) az új Nemzeti Színház építésére ajánlotta fel.

Legkülönlegesebb alapítványa talán mégis az Aase-díj, amelyhez budai házának ára a fedezet. A díj névadója Ibsen Peer Gyntjének egyik mellékszerepe – Gobbi a legfontosabb alakításai közé sorolta –, és azokat az epizódszereplőket jutalmazzák vele, akik az adott évadban kiemelkedőt nyújtottak.

Baráth Katalin cikke eredetileg a HVG Extra Business 2016/4-es számában jelent meg. Kíváncsi, hogyan segíthetik karrierjét vagy cégének sikerét a történetek, és hogyan aknázzák ki a sztorik erejét a profik? Keresse az újságárusoknál a HVG Extra Business friss számát, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel!

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
HVG Extra Business Business magazin

A PR-guru, a hamisító és a vámpírszakértő: kik állnak a döntéshozók mögött?

Szakértők vagy szélhámosok? Bölcsek vagy bólogatójánosok? Történelmi távlatból sem könnyű megítélni azoknak az alakoknak a pontos szerepét, akik tanácsadóként egy-egy fontos döntés vagy döntéshozó mögött álltak. Az alábbi portrékból mindenesetre kiderül, hogy a tanácsadói szerep betöltéséhez a legritkább esetben elég „csak” érteni az adott problémához.

HVG Extra Business Business magazin

A jó munkahely nem a csocsóasztalon múlik

Illatterápiás kabin az irodában, babzsákfotelek, zenesarok, konditerem, csocsóasztal – megannyi ötlet, ami a tehetséges munkatársak maradását ösztönzi. A csili-vili tárgyakon túl vannak azonban elvek és értékek, amelyek nélkül akkor is távoznak a kollégák, ha ingyen müzlit kapnak minden reggel.

Újabb gonddal néz szembe az amerikai gazdaság: felütötte a fejét az acélhiány

Újabb gonddal néz szembe az amerikai gazdaság: felütötte a fejét az acélhiány

Meghalt a beatnemzedék egyik utolsó alakja, Lawrence Ferlinghetti

Meghalt a beatnemzedék egyik utolsó alakja, Lawrence Ferlinghetti

Bemutatta új emblémáját a Peugeot

Bemutatta új emblémáját a Peugeot