Hogyan befolyásolnak a nevek?

Névadáskor nem mindig gondoljuk át, hogy döntésünkkel esetleg beskatulyázzuk a gyermekünket. Kutatók kapcsolatot mutattak ki mások mellett a keresztnév és az anya iskolázottsága, továbbá a család anyagi helyzete között is. Bár természetesen nem a szegényekre jellemző név miatt lesz valaki szegény, de erős asszociációk igenis kiépülhetnek nevek és fontos jellemzők között. Kapcsolatot mutattak ki emberek neve és az adakozási hajlandóság között is (a K betűvel kezdődő nevű egyének adakozása például kiemelkedően megnőtt a Katrina hurrikán pusztítása után), valamint a nevek ábécésorrendben elfoglalt helye és valamilyen ritkán adódó lehetőség kihasználása között (minél hátrébb volt valaki az ábécésorrendben, annál gyorsabban reagált az ingyenjegy ígéretére). A kreatív nevek pedig különlegessé tehetnek ugyan minket, de esetenként negatív figyelmet vagy kedvezőtlen körülményeket is generálhatnak, ami hátrányként jelentkezhet például politikai versengésben vagy üzleti befektető keresésekor.

Címkék pozitív és negatív hatásai

Legyen szó faji, nemi megkülönböztetésről, vagy épp a balkezességről, a címkék egyszerűbbé teszik a világot, egyben nehezen felszámolható határokat és csoportokat alakítanak ki. Önmagukban nem károsak, csak ha automatikusan fix tulajdonságokat párosítunk hozzájuk. Tengernyi kísérlet bizonyítja például a bőrszín hatását a szemtanúk visszaemlékezésében, de még a térképek „észak felül, dél alul” tájolású elrendezésének is meglepő hatásai lehetnek (egy kísérlet résztvevői nagyobb arányban költöztek volna látatlanban a város északi részébe, amit a feltételezett magasabb fekvés miatt elitebb környéknek tartottak a délinél). Egy másik vizsgálatban azok a véletlenszerűen kiválogatott gyerekek, akiket „kibontakozó tehetségeknek” minősítettek, egy év alatt 10–15 IQ-ponttal felülmúlták társaikat, köszönhetően a kitüntetett tanári figyelemnek és türelemnek.

A jelképek gyors hatása

A szimbólumok befolyásoló hatása azért erős, mert könnyen felfogjuk őket, gyors reakciót váltanak ki belőlünk, és mélyen beágyazódnak emlékezetünkbe. A horogkereszt, a halálfej, a szív vagy a négylevelű lóhere olyan jelentésmágnesek, amelyek pillanatok alatt felkészítenek bizonyos gondolatokra, érzelmekre, és ez a hatás akkor is működik, ha nem tudatosul bennünk a jelképek látványa. Úgynevezett szuperszimbólum például a bankjegy, amely világszerte szabadságot és függetlenséget sugall – de fájdalomcsillapító hatását is kimutatták már, amikor egy kísérletben a forróvizes kézmártogatás előtt pénzt számláló alanyok kevésbé panaszkodtak fájdalmakra. Erős szimbólum a nemzeti identitást jelképező zászló is, amely egyszerre válthat ki nemzeti összefogást (mint például abban az izraeli kísérletben, ahol a zászló felvillantása kompromisszumképessé tette a bal- és jobboldali vitapartnereket), illetve elszigetelődést és nacionalista erőszakot (mint például abban az amerikai vizsgálatban, amelynek bizonyos alanyai egy zászlós előfeszítés után agresszívan reagáltak egy tesztírás során felmerült hibaüzenetre).

pexels.com

Mások véleménye

Magatartásunkat nagyban befolyásolja mások véleménye is. Amint érzékeljük (vagy csak elképzeljük) mások figyelmét, elkezdünk „viselkedni”. Egy angliai kísérletben például már azzal sikerült a becsületkassza forgalmát növelni, hogy egy arcot ábrázoló képet tettek ki a helyiségben (a technikát később a helyi rendőrség bűnüldözői is adaptálták). Kimutathatóan kevesebb energiát használunk akkor, ha a fogyasztásunkat összehasonlítják mások alacsonyabb adataival, és viszonylagos pazarlásunkra rá is mutatnak. Bizonyos helyzetekben – főleg olyan összetettebb próbatételnél, mint amilyen egy prezentáció megtartása – leblokkolunk a nagyközönség elé lépve, máskor pedig – például olyan ösztönös feladatnál, mint amilyen a futás – éppen a tömeg figyelme inspirál minket nagyobb teljesítményre. Kutatók azt is kimutatták, hogy konkrét történetet hallva többet adakozunk, mint amikor szükséget szenvedők millióiról beszélnek nekünk általánosságokban.

Színek hatása

Viselkedésünket és érzéseinket a színek is befolyásolhatják. Pszichológusok szerint a színeknek konkrét fizikai hatásuk is lehet, mint például abban a vizsgálatban, ahol a gyári dolgozók biológiai órája jobban alkalmazkodott az éjszakai műszakhoz az üzem kékszínű megvilágítása mellett. Másrészt a színek hatással lehetnek ránk a hozzájuk kapcsolt asszociációk révén is: például egyes, vitatott vélemények szerint a rendőrautók fényét megidéző, kékszínű utcai világítás hozzájárulhat a bűnözés visszaszorításához. Egyazon szín kontextustól függően különböző hatásokat válthat ki: a piros például a közlekedésben megállít vagy figyelemre int, egy birkózó mezszíneként hozzáad viselője dominanciájához a bírók szemében, és blokkolhatja az ellenfelet, ruhaszínként pedig akár be is indíthatja a randipartnert. A színekhez kapcsolt asszociáció a kultúrától is függhet: a tiszta égbolt és a nyugodt tenger színét megidéző kéket például világszerte majdnem mindenhol szeretik, de Hongkongban – ahol a szomorúsághoz kapcsolják – kevésbé népszerű.

Pixabay / geralt

A fenti cikk teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2017/2-es számában.

A magazin friss lapszámában kreatív szakmák gyakorlataiból mutatunk mintát azok számára, akik fejlődni szeretnének, vagy akár csapatot, vállalatot vezetnek folyamatosan megújuló környezetben. A lapban emellett kiemelten foglalkozunk a kreativitáshoz szorosan kötődő dizájntémákkal is. Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel!

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!