Az érzelmi intelligencia (EQ) viszonylag új fogalom a pszichológiában. David Goleman amerikai pszichológus szerint e képességünk segít felismerni és megfogalmazni saját érzelmi állapotunkat, valamint megérteni a kapcsolatot gondolataink, érzelmeink és tetteink között. Hozzájárul ahhoz, hogy képesek legyünk kezelni, kontrollálni az érzelmeinket, valamint tudatosan olyan érzelmi állapotba kerülnünk, hogy elérjük a céljainkat. Alapvető szerepe van abban is, hogy mások érzéseit felismerjük, megértsük, és érzékenyen reagáljunk rájuk vagy befolyásoljuk azokat, végső soron tehát, hogy kielégítő kapcsolatokat hozzunk létre és tartsunk fenn.

A legtöbb embernek kihívást okoz azonban, hogy reálisan értékelje, mi zajlik benne érzelmileg. És azt is nehéz bizonyossággal megállapítani, mi okoz mit. Például ha valaki kedves, és jól kijön másokkal, akkor feltételezhetjük, hogy jó az érzelmi önkontrollja vagy a konfliktusmegoldó készsége. Ez azonban egyáltalán nem biztos. Lehet, hogy alapvetően kedves személyiségről van szó, aki csak kerüli a konfliktusokat.

Versenyelőnnyé válhat

Manapság már olyan kompetenciák is alapvető követelményeknek számítanak a munkaerőpiacon, amelyek alapja az érzelmi intelligencia. Azok, akiknek magas az érzelmi intelligenciájuk, empatikusabban hallgatnak meg másokat, és a saját érzelmeiket is bátrabban megosztják. Jó a kommunikációs és kapcsolatkialakítási készségük, ami jó alapot ad például a konfliktusok kezeléséhez.

Nemcsak a saját problémáikban, hanem munkatársaik konfliktusainak megoldásában is konstruktívak, képesek segítő szándékú visszajelzéseket adni, amivel mások fejlődését lendítik előre. Nem is beszélve a vezetői munkáról, amikor fontos megérteni, mi motiválja a munkatársainkat, mert így segíteni tudjuk őket abban, hogy a legjobbat hozzák ki magukból, és együttműködjenek egymással.

A magas érzelmi intelligencia haszna

A magas EQ egyrészt növeli a személyes jóllétünket azáltal, hogy megértjük saját érzelmi állapotainkat, és felismerjük azok másokra gyakorolt hatását. Kontrollálni tudjuk magunkat, és hagyatkozhatunk az érzelmeinkre, például a döntéshozáskor.

A magas érzelmi intelligenciájú emberek jobban viselik és kezelik a stresszt, ami nemcsak a személyes jóllétükhöz vezet, hanem a környezetükre is pozitív hatással van. Minden olyan helyzetben, ami magabiztosságot vár tőlünk, vagy amikor ki kell tartanunk, a magas EQ különösen jó szolgálatot tesz.

A gyorsan változó munkahelyi kihívások rugalmasságot igényelnek, ami az érzelmi alkalmazkodóképességünket is próbára teheti. Magas érzelmi intelligenciával ezt az akadályt könnyebben vesszük. Nem véletlen, hogy a munkaadók magas EQ-jú munkatársakat keresnek, akik várhatóan elkötelezettebbek lesznek változó körülmények között is.

A másokkal kialakított kapcsolatainkban a magas érzelmi intelligencia jobb személyes viszonyokhoz és kevesebb konfliktushoz vezet, mivel képesek vagyunk a másik mélyebb megértésére és az empatikusabb reagálásra. A virtuális kapcsolattartás előretörésével azonban az érzelmi intelligenciánkat ritkábban vetjük be. Érzelmeinket gyakran vizuális szimbólumokkal vagy szöveges üzenetekkel fejezzük ki a közösségi médiában. Külünösen igaz ez a fiatal generációra, amelynek tagjai ha nem törekednek EQ-juk fejlesztésére, nehezebben illeszkednek be a munkakultúrákba.

A magas érzelmi intelligenciájú emberek érzékenyek a körülöttük lévő világra. Észreveszik például, amikor a kollégájuknak rossz a kedve, és egy-egy kedves szóval, mosollyal képesek jobb hangulatra ösztönözni, ami a munkateljesítmény javulását is eredményezheti. Kutatások szerint a magas EQ-jú emberek motiváltabbak és eredményesebbek a csapatmunkában. Optimizmusuk másokat is lelkesít, és végső soron örömtelibb és élhetőbb világot teremtenek maguk körül.

Az alacsony érzelmi intelligencia hátránya

Az alacsony érzelmi intelligenciának számos hátránya lehet a karrierünk szempontjából. Ha ez például már a kiválasztásnál kiderül, kisebb lesz az esélye, hogy egyáltalán megkapjuk az állást. Az interjúztatók általában érzékeny emberek, akik pillanatok alatt észreveszik, ha a jelölt nincs velük érzelmileg azonos hullámhosszon. Kutatások szerint az alacsony érzelmi intelligenciájú emberek teljesítménye is alacsony, tehát nyilvánvaló, hogy elsősorban nem őket választják. Ha pedig már alkalmazásban vannak, kisebb eséllyel léptetik elő őket vezetői pozícióba, mivel várhatóan nem válik belőlük rugalmas vezető.

Az érzelmileg kevéssé intelligens emberek gyakran érzéketlenek ugyanis, emiatt mások nem szívesen dolgoznak velük. Előfordulhat, hogy önzők és arrogánsak, és úgy gondolják, csak ők tudják a jó válaszokat. Könnyen konfliktusokba keverednek, ami önmagában még nem volna baj, mivel a különböző nézőpontok ütközéséből jobb megoldások is születhetnek. Az alacsony EQ-jú emberek nem tudnak azonban erre építeni. Ezen kívül a visszajelzéseket is nehezen fogadják: hajlamosak megsértődni és másoktól elkülönülni, ahelyett, hogy meglátnák a helyzetben a fejlődési lehetőséget.

A gyenge konfliktuskezelést ma már egyre kevésbé tolerálják a munkahelyeken. Azok, akik rugalmatlanul ragaszkodnak a saját álláspontjukhoz, nehezebben boldogulnak csapatban is, pedig ez a közös munka alapja.

Kránitz Éva cikkét teljes terjedelmében elolvashatja a HVG Extra Business 2017/2-es számában.

A magazin friss lapszámában kreatív szakmák gyakorlataiból mutatunk mintát azok számára, akik fejlődni szeretnének, vagy akár csapatot, vállalatot vezetnek folyamatosan megújuló környezetben. A lapban emellett kiemelten foglalkozunk a kreativitáshoz szorosan kötődő dizájntémákkal is. Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel!

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!