John B. Watson és a kis Albert 

Kutatási terület | Az emberi viselkedés előrejelzése és irányítása

Kísérlet | Watson a kilenc hónapos „kis Alberten” azt vizsgálta ma már etikátlannak számító módszereivel, hogy a csecsemőkből félelmet vált-e ki egy állat, ha a megjelenéséhez ijesztő hangot társítunk. Kis Albert alapból nem félt a matracára tett patkánytól (semleges inger), azonnal megijedt viszont, amikor Watson kalapáccsal rávert egy fémrúdra (feltétlen inger). A kutató a kétfajta inger társításával elérte, hogy a kísérlet végére a csecsemő akkor is megijedjen a patkánytól, amikor a megjelenését nem kísérte zaj.

Tanulság | Az emberi érzelmek kondicionálhatók, a viselkedés pedig irányítható és módosítható.

Leon Festinger és az özönvízre váró szektatagok

Kutatási terület | A hitével ellentétes bizonyítékokkal megzavart ember viselkedése

Kísérlet | Az Oak Park elnevezésű kutatásban Festinger azt nézte meg, hogyan reagál a világvégét váró egyik szekta arra, ha a megjelölt időpontban mégsem jön el az apokalipszis. Bár azt hinnénk, hogy a be nem teljesült jóslat után a tagok elvesztik a hitüket, a meg nem történt esemény valójában csak még jobban megerősíti őket. A Festinger által tanulmányozott hívők azzal magyarázták a „váratlan megmenekülést”, hogy a csapás az odaadásuknak és a szilárd hitüknek köszönhetően maradt el, így valójában megmentették a világot.

Tanulság | Az erős meggyőződésnek ellentmondó bizonyíték belső feszültséget szül, aminek hatására az ember még ellenérvek hatására se nagyon változtatja meg véleményét.

Robert Zajonc és az egymásra ható házaspárok

Kutatási terület | Az érzés és a gondolat közötti kapcsolat, és hatásuk az emberi viselkedésre

Kísérlet | Az ismerősség jelenségét vizsgáló, 1968-as kísérletében Zajonc szimbólumokat mutatott hallgatóinak; minél gyakrabban láttak egy-egy szimbólumot a résztvevők, annál inkább tetszett nekik később. Egy másik vizsgálatában Zajonc arra mutatott rá, hogy a hosszú ideje együtt élő házastársak egy idő után hasonlítani kezdenek egymásra. Meglátása szerint ezt nagy valószínűséggel a kettejük között kialakult empátia okozza, amit a párok egymás arckifejezésének visszatükröződésével fejeznek ki, és aminek hatására idővel hasonló ráncminták alakulnak ki náluk.

Tanulság | A kitettség valamilyen ingernek nemcsak az érzéseinket, hanem tartós hatás esetén a kinézetünket is megváltoztathatja.

Stanley Milgram és a könyörtelen tanítók

Kutatási terület | Kapcsolat a hatalom és az emberi engedelmesség között

Kísérlet | A pszichológiatörténet egyik legvitatottabb kísérletéhez Milgram újsághirdetések útján toborzott alanyokat – többek között tanárokat, postásokat, mérnököket, eladókat. Magát neves biológiatanárként bemutatva arra bírta rá őket, hogy egy készülék segítségével folyamatosan növekvő erejű áramütéssel sújtsák helytelen választ adó társukat (aki beépített színészként csak eljátszotta a fájdalmakat). A kísérlet színleg a büntetés tanulásra gyakorolt hatását vizsgálta, valójában azonban Milgram arra volt kíváncsi, hogy parancs hatására az alanyok meddig mennek el a fegyelmezés folyamatában. Az eredmény mindenkit meglepett: a résztvevők 65 százaléka a kísérlet végéig engedelmeskedett a „tudós” parancsának, pedig akkor már 450 voltos „büntetésnél” jártak.

Tanulság | Ha parancsot kapnak, egyszerű emberek is pusztító folyamatok részévé válhatnak, és a saját erkölcsi értékeikkel ütköző cselekedetektől sem riadnak vissza.

Albert Bandura és Bobo kisbaba

Kutatási terület | A látott minta hatása az emberi viselkedésre

Kísérlet | 1961-es, gyermekkori agressziót vizsgáló kísérletéhez Bandura 3 és 6 év közötti kisgyerekeket toborzott a helyi óvodából, akiket több csoportra osztott. A társaság egyik részének végig kellett néznie, hogy egy felnőtt agresszívan viselkedik egy babával, majd ők is bemehettek Bobo babához. Az agresszív mintát látó csoport tagjai maguk is agresszívan viselkedtek a babával, míg a kontrollcsoport tagjai csak ritkán mutatták erőszak jelét.

Tanulság | A gyermekek megerősítés és megfigyelések révén is tanulják a viselkedést.

„Jobban érdekel Isten létezésénél az, hogy az emberek miért hisznek benne"

Cselekvéseinket legtöbbször a gyors, tudattalan, érzelmek által is nagyban befolyásolt gondolkodásunk határozza meg a megfontolt, racionális helyett – állítja Daniel Kahneman pszichológus, aki kutatásaival megkérdőjelezte a klasszikus közgazdaságtan alapvetéseit. Portré.

A fenti cikk - amely A pszichológia nagykönyve című kiadvány alapján készült - eredetileg a HVG Extra Business 2017/2-es számában jelent meg.

A téli lapszám középpontjában a tudásmegosztás és a mentorálás témája áll. Interjúkkal, portrécikkekkel, szakértői anyagokkal próbáljuk bemutatni az életen át tartó tanulás egyik módját, amely megkülönböztethető képességeket kölcsönözhet nekünk. Arról is szót ejtünk, hogy a tudásmegosztás és a mentorálás a minőségi emberi kapcsolatok kialakításában is rendkívüli jelentőséggel bír.

Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezménnyel! Ha pedig érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!