HVG Extra Business
HVG Extra Business
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Mivel az ingyenes dolgoknál nem szoktunk költség-haszon elemzést végezni, jó eséllyel az ingyenes dolgot választjuk a nem ingyenessel szemben. Ez azonban nem mindig a legjobb választás - mutat rá írásában Dan Ariely pszichológia- és viselkedési közgazdaságtan professzor.

Tegyük fel, hogy elmegyünk ebédelni, és belebotlunk néhány utcai büfékocsiba. Mivel odafigyelünk az étkezésünkre, a bisztró jellegű árus kínálatán akad meg a szemünk, ahol egészséges, teljes kiőrlésű búzakenyérből készült szendvicseket kínálnak sok friss zöldséggel, alacsony zsírtartalmú feltétekkel. Tökéletes! De aztán megpillantjuk a másik árust is, aki a vásárlók napját azzal ünnepli, hogy bő olajban sült sajtos szendvicset kínál ingyen. Soha nem szerettük az efféle ételeket, és az amerikai sajtért sem rajongunk, ám örülünk annak, ha megünnepelnek bennünket. Mit teszünk hát: fizetünk az ideális ebédért, vagy elfogadjuk a nem annyira ideális, de ingyenes szendvicset? Ha olyanok vagyunk, mint a többség, akkor az ingyeneset választjuk.

Ugyanez a típusú csábítás az életünk számos területén jelentkezik, az élelmiszerektől kezdve egészen a pénzügyekig. Képzeljük el, hogy két hitelkártya közül választhatunk. Az egyik 12%-os éves kamatot számít, de nincs fenntartási díja, a másik pedig 8%-os, alacsonyabb kamattal működik, de 100 dolláros éves díj társul hozzá. A legtöbben túlértékelnék az éves díj jelentőségét, és az ingyenes, de 12%-os kártyát választanák. Hosszú távon ez a megoldás sokkal többe kerül nekik, amikor óhatatlanul is elmulasztanak egy fizetést vagy túllépik az egyenleget.

Vagy tegyük fel, hogy két internetes lapelőfizetés közül választhatunk. Az egyik havi 2 dollárba, a másik havi 1,5 dollárba kerül. A választáskor valószínűleg számításba vesszük, hogy az egyik jellemzően külföldi tartalmakat mutat be, a másik inkább politikai jellegű, és eldöntjük, hogy melyik téma érdekesebb számunkra. Végső soron az 50 cent nem sok az újságolvasással eltöltött időhöz képest – így a két lapban szereplő információ számunkra képviselt értéke alapján döntünk. De mi van akkor, ha az egyik 50 centbe kerül, a másik pedig ingyenes? Most is ugyanúgy 50 cent a különbség a kettő között, az újságolvasás pedig továbbra is fontos és időigényes cselekvés, ám amikor az ingyenesség opcióvá válik, a többségünk felhagy a gondolkodással, és lecsap az ingyenesre – pusztán azért, mert el akarjuk kerülni a fizetés fájdalmát.

Az ingyenesség másik hatása az, hogy ha egyszer egy dolog nem kerül semmibe, később igencsak nehezünkre esik fizetni érte. Amikor a fizetés fájdalma nulla, gyakran túlságosan is izgatottá válunk – és hozzászokunk ehhez az árhoz. Képzeljük el, hogy van egy zenefelismerő alkalmazás a telefonunkon. Amikor egy üzletben vagy az autóban megtetszik a hallott szám, rákoppintunk az alkalmazásra, amely beazonosítja a számot: voilà, most már tudjuk, hogy mi ez a zene! Mi történik hát, amikor egyszer megint használni akarjuk ezt az alkalmazást, de előugrik egy üzenet, és tájékoztat bennünket, hogy mostantól, ha használni akarjuk az alkalmazást, akkor 99 cent egyszeri díjat kell fizetnünk érte? Mit teszünk? Kifizetjük a mintegy dollárnyi összeget, és használunk valamit, amit imádunk? Vagy körülnézünk, hátha találunk egy hasonló dolgot ingyen, még ha nem is annyira szuper?

Egy dollár nem sok, különösen nem olyasvalamiért, ami gazdagítja az életünket. Nem sok a naponta kávéra, közlekedésre vagy szépítkezésre elköltött összeghez képest sem. Mégis, az ingyenesről az egydollárosra való átállás miatt habozunk pénzt kiadni olyasmiért, amit korábban ingyenesen használtunk. Szemrebbenés nélkül kifizetjük mindennap a 4 dollárt egy lattéért, de hogy 1 dollárt adjunk egy korábban ingyenes alkalmazásért? Felháborító!

A következő kísérletet mindnyájan kipróbálhatjuk. Egy forgalmas kereszteződésben álljunk ki egy tálcányi itallal és egy „Ingyenes kóstoló!” felirattal. Figyeljük meg, hogy hányan veszik el – és isszák meg – azt, amit kínálunk, anélkül, hogy megkérdeznék, kik vagyunk, mivel kínáljuk őket, és miért. Kissé gonosz kísérlet, de érdekes.

A fenti cikk Dan Ariely és Jeff Kreisler A (túl)költekezés pszichológiája című könyvének egy szerkesztett részlete. A könyvben a szerzők megkérdőjelezik a pénzzel kapcsolatos legalapvetőbb feltételezéseinket, és elmagyarázzák, hogyan tudjuk felülbírálni az ösztöneinket. A kötetet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

A pszichológia és a viselkedési közgazdaságtan neves professzora június 12-én a TEDxBudapest vendége lesz. Az előadássorozat témája: Racionális / Irracionális - Döntéseink csodálatos logikátlanságaJegyet itt vásárolhat a rendezvényre.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG Extra Business Business magazin

Miért akarunk másokon bosszút állni?

Az ember veleszületett igazságérzettel rendelkezik, és a bosszú jelentős szerepet játszik az emberek társadalmi rendjének fenntartásában. De tehetünk-e az ellen valamit, ha elfog minket a vágy, hogy másvalakit szenvedni lássunk?

„Nem publikus adat” – Egy másik kutyapártos képviselő is megtagadta a plusz jövedelme feltüntetését a vagyonbevallásában 

„Nem publikus adat” – Egy másik kutyapártos képviselő is megtagadta a plusz jövedelme feltüntetését a vagyonbevallásában 

Megunta várakozást, épített egy Tesla Roadstert egy amerikai ezermester

Megunta várakozást, épített egy Tesla Roadstert egy amerikai ezermester

Titoktartásra hivatkozva nem írta bele a vagyonnyilatkozatába a kutyapárti képviselő, hogy mennyit keres a tiszteletdíján kívül

Titoktartásra hivatkozva nem írta bele a vagyonnyilatkozatába a kutyapárti képviselő, hogy mennyit keres a tiszteletdíján kívül

Sajtótájékoztatón ígérte meg őket a MÁV, de sokáig nyomuk sem volt a debreceni mentesítő járatoknak

Sajtótájékoztatón ígérte meg őket a MÁV, de sokáig nyomuk sem volt a debreceni mentesítő járatoknak